Századok – 1997
Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3
24 TÓTH ENDRE tulajdonítható a rokonság hatásának: noha kronológiailag a magyar alapítások korábbiak, mint II. Henrik ismert eseményekben megnyilvánuló Mihály tisztelete, de kérdés, hogy ennek gyökerei mikortól erednek. II. Henriknek és Kunigundának Bambergben három alapítása volt: a Dóm Szűz Mária, Péter-Pál, szent Kilián és György tiszteletére181 (II. Henrik 1007. május 6-én, születésnapján alapította; felszentelése 1012. május 6-án, szintén születésnapján volt), a szent István templom18 2 (Kanonikerstiftung: 1009. október 29-én alapították és 1020. április 24-én szentelték fel). Végül szent Mihály tiszteletére I. Eberhard püspök, bizonnyal a császár kezdeményezésére, 1015-ben alapított bencés monostor183 , és 1021. november 2-án szentelte fel a mainzi és a kölni érsek18 4 . A középkor egyik legnagyobb Szent Mihály kegyhelyének, az apuliai Monte Garganonak, legendával adatolt185 szent Mihály jelenése pedig éppen II. Henrik császárhoz fűződik. Hogy a bakonybéli szent Móric patrocinium18 6 választása Szent Günter indíttatására történt-e, vagy István király egyébként is létező kapcsolatával a niederaltaichi apátsággal magyarázható, és mennyiben játszott ebben szerepet Szent Móric, a birodalmi lándzsán keresztül, nem tudjuk. A zalavári Szent Adorján apátság 1017-es alapítása (illetve a kultuszhely felújítása: a 9. századi templomban feküdt a vértanú teste: In qua ecclesia Adrianus martyr humatus pausat187 ) a szentet tisztelő II. Henrik hatása lehetett. A szentről szóló feldolgozások és ikonográfiái munkák erről alig szólnak, holott a király az 1004. évi szláv hadjárata a győzelmét Szent Hadrianusnak is tulajdonította18 8 . Az uralkodó a katonaszent, Hadrianus kardjával vonult a sereggel.18 9 Hadrianus tiszteletének fontos helye Németországban Lamspringeben volt190 . A 12. századi észak-franciaországi, majd portugáliai tisztelete mellett a bambergi 11. századi Ellenhard-sacramentariumban örökítették meg a képét19 1 . Amellett, hogy a zalavári Hadrianus patrociniumválasztás Szent István vagy környezete személyes elhatározásából történt, az szól, hogy a szent kultusza elszigetelt maradt19 2 (csak néhány, a tiszteletére szentelt templom ismert, az apátság birtokán, a Tiszán túli Mártélyon a Bihar megyei Szentadorjánban, és a zala megyei Lispeszentadorján). Hasonlóképpen: a Somogyvár melletti Apollinárisz templom19 3 — éppen a patrocinium elterjedésének hiánya miatt — lehetségesen szent istváni alapítású és a király ravennai kapcsolataival jól magyarázható19 4 . Somlóvásárhely Szent Lambert-apácamonostora szintén legkésőbben szentistváni alapítású19 5 . Az István kori, legkorábbi szent-tiszteletről megállapítható: amennyiben akár az egyházban, vagy speciálisan német területen általánosan elterjedt patrociniumokról volt szó, Magyarországon is népszerűvé váltak (Szűz Mária, István protomártír, Lőrinc, György). Ezzel szemben, ha patrociniumot István (és környezete) személyes kapcsolatai miatt választotta, és a tiszteletük lokális volt, azok kultusza Magyarországon nem, vagy alig terjedt el (Adóiján, Lambert 196 , Apollinaris). A függőleges tengely két oldalán jobbra István (3. kép, c.), balra Gizella (4. kép) foglal helyet. A királyt uralkodói jelvényekkel, fején koronával, szárnyas lándzsával ábrázolták. Baljában országalmát tart. Koronája természetesen nem az általa ténylegesen viselt korona hű mása: az összes vértanú ugyanilyen koronát hord. Gizella az egyházalapító-építő donátor ábrázolásának megfelelően, jobbjában
