Századok – 1997
Vita - Takács Miklós: A 10. századi magyar szláv viszonyról és a honfoglaló magyarok életmódjáról. (Néhány megjegyzés Kristó Gyula: A magyar állam megszületése című könyvéről.) I/168
VITA 197 zens ismeretei szerint senki sem tagad. 280 Az idézett helyek közül azonban egyetlenegy auktor, Ibn Hajján írta le azt, hogy a honfoglalók csak és kizárólag sátrakban laktak, mert „nincsenek városaik és házaik".28 1 Fentebb pedig szóba kerültek ama régészeti érvek, amelyek alapján komolyan kétségbe lehet vonni a 11. századi mór geográfus ezen állítását. Sajnos e ponton utalni kell Kristó Gyula forráskezelésének egy, a recenzens nézete szerint kifogásolható eljárására is. A tanulmány írója az idézetek közül az első helyen szerepelteti a moszlim geográfusok Dzsajhánira visszamenő tudósítását a magyarok lakóhelyeiről.28 2 Ibn Ruszta mellett azonban nem a 15. században élt Sukrüllahra kellett volna utalnia, hanem al-Bakrira, egy 11. századi mór geográfusra. (Igen érdekes, hogy a tanulmánnyal ellentétben a recenzált könyvben az idézetek sora jóval teljesebb, bár az olvasó ezen adatsort ott sem a gazdálkodásról szóló részben, hanem a magyar nomádállamot tárgyaló fejezetben lelheti meg28 3 .) Sukrüllah átirata ui. egyrészt meglehetősen kései, másrészt pedig nem tartalmaz új elemeket. Al-Bakrí28 4 viszont a Dzsajháni-hagyoniány e mondatának a legérdekesebb, de egyben legtalányosabb átírója. О ui. — Ibn Rusztával ellentétben — nemcsak a boltos jurtként fordítandó qubbát jelöli meg a magyarok lakhelyeként, hanem a 'sátor, pavilon, ágakból készült kunyhó' értelmű haimát285 is. E forráshely a recenzált könyvből feltehetően azért maradt ki, mert azt a honfoglalás-kori kútfők magyar fordításai eddig még nem méltatták kellő mértékben. így pl. a századfordulós forrásgyűjteményben e mondat Kuun Géza fordításában csak annyit árul el, hogy „Ez a nép sátrak alatt tanyáz..."286 Nem szolgálták továbbá e forráshely árnyalt értelmezését a későbbi fordítások sem. így e mondatot 1943-ban Czeglédy Károly oly módon adja vissza, hogy: „Sátraik vannak..."28 7 - Sőt al-Bakrit a Györffy György által szerkesztett szöveggyűjtemény is csak említi, de nem fordítja.28 8 Végezetül, a Kristó Gyula által szerkesztett forrásgyűjteményben e mondat magyarul Kmoskó Mihály fordításában így hangzik: „Ok egy olyan nép, melynek sátraik és jurtáik vannak".28 9 Azaz Kmoskó utal elsőként a két fogalomra, az ő értelmezésében azonban mindkettő lényegében azonos lakóhely jelölésére szolgált: a sátor fogalmát ui. minden valószínűség szerint a — főként a Közel-Keleten használatos — ún. „fekete sátorra" vonatkoztathatta.29 0 A haima kunyhóként való értelmezése azonban ennek ellenére is meglehetősen benne él a tudományos köztudatban. Elsőként Zichy István hivatkozott rá 1923-ban.29 1 Az szerepel László Gyula alapvető kézikönyvében,29 2 1982-ben pedig K. Csilléiy Klára elemezte részletesebben.29 3 Ez utóbbi okfejtés értékét pedig igencsak növeli az, hogy K. Csilléry érvelését az arab filológia egyik kitűnő ismerőjének, a közelmúltban elhunyt Czeglédy Károlynak a fordítására és szakvéleményére alapozta. Czeglédy Károly alaposságát pedig az tanúsítja, hogy több további, kortárs moszlim auktornál is utánanézett, mit is jelenthetett pontosan a korai középkorban a 'haima'. szó. Az ő 1982-ben megjelent fordítása szerint Bakri mondata magyarul így hangzik: ,/a magyaroknak] Kupola alakú sátraik és kerekded agyagkunyhóik vannak...". Az arabisztikában járatlan recenzens számára a három fordítás közül Czeglédy Károlyé tűnik a leginkább elfogadhatónak, a filológiai eljárás kifogástalan logikája miatt. Ennél határozottabb vélemény alkotásának a joga azonban ez esetben térmészetesen csakis olyan szakembert illet meg, aki al-Bakrit eredetiben tudja ta-
