Századok – 1997

Kisebb cikkek - Székely György: Egyetemi kancellárok a 14–15. századi Magyarországon I/157

162 KISEBB CIKKEK 1410-20-as években töltött be. Az új óbudai prépost Gelriai Sluter (Kubinyinál Slacer) Lambert lett. Ennek származási helye lehetne a német-alföldi Geldern tartomány vagy a rajnai tartománybeli német Geldern város. Az utóbbi mellett szól, hogy a passaui egyházmegyebeli Lewbenstorff plébániai egyházát is bírta. Sluter teológiai magister volt, de a pápa méltatta irodalmi tudását és erkölcsi becsületességét; mellette szólt, hogy Zsigmond római király speciális káplánja és tanácsosa. Ezek alapján XXIII. János 1411. december 5-én Rómában rendelkezett Sluter kinevezéséről és külön iratban a javadalomba való bevezetéséről. Lambert prépost nemcsak szervező, hanem tanár is volt, a kánonjogot oktatta (lerer götliches rechten). Az is Sluter német volta mellett szól, hogy már működése kezdetén Bambergből származó tanárt hozott, a szakirodalom legalább hagyományosan annak tartja Henricus dictus Melmeistert, aki azonban már 1411-ben meghalt. Családja a magyar fővárosban maradt, és valószínűleg az ő fia Conrad Melmeister budai háztulajdonos és esküdt (1427).6 Nemcsak a király hívása, hanem az egyetemi kancellár szervező munkája is kellett ahhoz, hogy az óbudai egyetem részt vehessen a konstanzi zsinaton, akár Prága, Orléans, London. Az óbudai egyetemi (Von der hohen schul zù Bundens) delegátusok az esztergomi érsekkel jöttek, volt köztük kánonjogász, teológus, három jogi doktor, egy orvos magister. Ez is sejteti, hogy a jogi tanulmányok voltak túlsúlyban. De a konstanzi zsinati delegáció a kinti humanizmussal is találkozott. Pier Paolo Vergerio, az olasz áramlat jelentős képviselője ott lépett Zsigmond király szolgálatába. Ez immár nem az egyetemet, hanem a kancelláriai humanizmust gazdagította. Ez a továbbiakban abból is kitűnik, hogy a következő óbudai prépost egyetemi kancellári ténykedésének nem került elő nyoma. Rómában 1421. február 23-án foglaltak állást azzal kapcsolatban, hogy a veszprémi egyházmegyebeli óbudai Szt. Péter-prépostság Lampert halálával megüresedett, s arra a helyre Zsigmond, a római és magyar király mint kegyúr kancellái ját javasolta. Ez Johannes Michaelis de Zaaz, a pécsi egyházmegyéből. Ne értsünk ezen Szászi nevű magyart. Ez Uski János, Mályusz Elemér szerint Csehországból való, neve Aussigra utal. Magam apja eredethelyének Saaz (Zatec) várost gondolom. Uski János 1377-ben született, 1392-ben mái- királyi jegyző, 1398-ban a budai Nagyboldogasszony templom plébánosa, 1401/04-ben pécsi prépost, 1402 után pozsonyi prépost, 1421/26. években óbudai prépost, majd 1428-ban bekövetkezett haláláig veszprémi püspök volt. 1421/23. során egy oklevél ezt az óbudai prépostot Magyarország alkancellárjaként határozza meg. 1424. június 28-án jelen van Budán, amikor Zsigmond ítél a dán király és a holsteini hercegek vitájában. 1425. szeptember 26-án Zsigmond őt V Márton pápához küldöttként hatalmazza meg, mint magyar alkancellárt és óbudai prépostot. November 28-án már Zsigmond előtt képviseltette magát ez az alkancellár-prépost valamely révügyben. Nem törődött a beosztásának megfelelő egyházi rendek felvételével, így Márton pápa 1426. január 7-én, amikor János óbudai prépostból választott veszprémi püspök lett, szóvá is tette ezt (in minoribus dumtaxat ordinibus constitutum), de az előlépést megerősíti. A világias diplomata alatt kiüresedett az egyetem és vele vesztett jelentőségéből a prépostság is. Javadalommá lett, amiért Zsigmond emberei versengtek, amin osztozni akartak. Firenzéből 1435. március 21-én ketten is