Századok – 1997

Kisebb cikkek - Glant Tibor: Roosevelt; Apponyi és Habsburg Monarchia VI/1386

1392 KISEBB CIKKEK az USA számára csak a Habsburg Mo­narchia egységének megtartása elfogad­ható. * * * 1906 és 1910 között Apponyi a magyar oktatási rendszert reformálta meg több­kevesebb sikerrel (Lex Apponyi), miköz­ben Roosevelt folytatta sikeres elnöki mű­ködését mind bel-, mind külpolitikai téren. 1908-ban Roosevelt William Howard Taft-et jelölte utódjául, s az amerikaiak meg is választották őt. Ezután az ex-elnök világkörüli útra indult, melynek során járt Afrikában, Norvégiában átvette a koráb­ban neki ítélt béke-Nóbeldíjat, és Magya­rországra is ellátogatott. Kettejük kap­csolatát 1910 márciusában Apponyi élesz­tette fel: Levelet írt Roosevelthez, melyben ismertette vele a választójogi vitát, és mél­tatta az újonnan megválasztott Taft el­nököt. Leveléhez mellékelt két angol nyel­vű cikket is, és arra kérte barátját, hogy adassa ki azokat az Outlook című heti­lapban. Alig három héttel később szemé­lyesen is találkoztak. Roosevelt Bécs felől érkezett Magyarországra, s a határon már várta Apponyi. 1910. április 17-én az ex­elnök egy napot töltött Apponyi éberhárdi birtokán, majd két napra Budapestre ér­kezett. Legkisebb fiával, Kermittel a ma­gyar kormány vendégei voltak, így le kellett mondaniuk Apponyi társaságáról. Roose­velték kétnapos budapesti tartózkodásáról a magyar és az amerikai-magyar sajtó e­gyaránt részletesen beszámolt. Noha sem Roosevelt beszámolójából, sem pedig Apponyi emlékirataiból nem tudjuk meg, hogy miről is tárgyaltak E-berhárdon, a magyar gróf 1910. június 20-i levele mégis nyújt némi támpontot: „Amikor Ön látogatásával megtisztelte honfitársaimat, akkor jeleztem, hogy szí­vesen működnék az amerikai sajtó állandó tudósítójaként... Nem vagyok teljesen is­meretlen Amerikában, amit abból gon­dolok, hogy számos meghívásom van e­lőadó-körutakra, s ezek közül egyet, a Civic Forumét el is fogadom." Apponyi azzal érvelt, hogy a nemzetközi helyzet fokozatosan romlik, s az amerikai közvé­lemény sajnálatosan tájékozatlan európai ügyekben. Ő úgy gondolta, hogy ezt az űrt tölthetné be, ha Roosevelt segítene kiadatni néhány írását az Újvilágban. Ez nem új gondolat, hiszen az Outlook szá­mára korábban is küldött már írásokat; ugyanakkor ez a vüágháború során majd Apponyi egyik vesszőparipájává válik.16 1910. július 11-i válasza szerint Roo­sevelt örömmel vette a hírt, hogy Apponyi amerikai előadó körútra érkezik, és azt ígérte, hogy akkor majd bemutatja a meg­felelő embereknek. Magyarországi fogad­tatásáról azt uja, hogy „azt mondhatnám, hogyjobban élveztem, mintutam bármely más állomását - ha nem ellenezném az ilyen összevetéseket". Zárásként arra kérte Apponyit, hogy minél előbb íija meg részletes útitervét, hogy találkozhassa­nak. Ezt magyar barátja meg is tette de­cember 25-én, Eberhárdon kelt levelében. A teljes útiterv ismertetése mellett Ap­ponyi egy különös kéréssel fordult Roo­sevelthez: egy John Tóth nevű New York-i magyar embert a bíróság bűnösnek ta­lálta, és halálra ítélte feleségének meg­gyilkolásáért, az ítélet végrehajtását ja­nuár 2-ra tűzték ki. A magyar gróf arra kérte az amerikai ex-elnököt — aki ko­rábban New York rendőrfőnöke is volt —, hogy járjon közben Tóth érdekében -ami azt jelenti, hogy Apponyi úgy gon­dolta, hogy Roosevelt elnöki kegyelmet tud kieszközölni Tafl-nél egy nyilvánva­lóan bűnös ember számára. Azt nem tud­juk, hogy Roosevelt közbenjárt-e Tóth ér­dekében, és ha igen, milyen szinten és milyen eredménnyel, az viszont nyilván­való, hogy Apponyi Rooseveltet továbbra

Next

/
Oldalképek
Tartalom