Századok – 1997

Kisebb cikkek - Glant Tibor: Roosevelt; Apponyi és Habsburg Monarchia VI/1386

1386 KISEBB CIKKEK 42 Uo. 1872 V 17, 1, V 15, 1, VII. 4, 1-2, VII. 27, 2, VII. 2,1, VI. 18,1, VI. 26, 3, T. VРаеЩеапи: 1. m. VI. 6-12. 43 FederaÇiunea 1874 V 26/ VI. 7, 452, Gura Satului 1874 XI. 5/17, 176, N. L. A. A. C. S. E 15, 16/ 1874. 44 Alföld 1874 X. 28, 1, I. 9., 4. 1876 II. 20, 2, II. 24, 3, 1873IX. 24, 4, IX. 27, 4, 45. Gura Satului 1872 I. 23/ II. 4, 16, 1873 VI. 18, 3. 44 * Alföld 1873 I. 11, 1, III. 28, 2, 1874 IV 17, 2, 1875 II. 24, 2. « N. L. A. A. V C. 1689, 1902,1991, 3514, 3783/ 1873, A. V C. Pres 316/ 1873 Albina 1873 V 13/ 25. 46 Alföld 1874 II. 8, 2. 47 Niciu Ion: Un moment din viaÇa lui loan Slavici. Révolta de la Paulis. Limbä §i literaturä, VII. Bucure§ti 1964. « Alföld 1874 VIII. 15, 3, IX. 30, 1, X. 7, 3, 1875 III. 7, 1-3, Gura Satului 1874 I. 1/ 13, 2, 1875 VI. 17/29, 73. 49 Alföld 1874 XI. 18, 3, XI. 19, 3, XI. 20, 2, 1875 I. 16, 1, IV 6, 2. 50 Alföld 1874 XII. 20, 1, 1875 VI. 25, 3, VII. 7, 2, Gura Satului 1875 XL/ 23, 142. 51 Uo. 1875 IX. 30/ X. 12, 125, XII. 22/ 1876 I. 4, 164, II. 10/22, 18, Alföld 1875 VI. 12, 2, VII. 6, 1, VII. 7, 2, VII. 8, 2, VII. 11, 1-2, N. L. A., A. C. 5. P 63/ 1872, 17/ 1875. 52 Uo. 1875 VI. 29, 3, VII. 2, 2, Lumina 1875 VI. 15/27, 104. s3 Alföld 1875 III. 16, 1, V 16, 3, V 22, 3. 54 Uo. 1876 I. 19, 1. 55 Gura Satului 1875 VI. 24/ VII. 6, 82. Glant Tibor ROOSEVELT, APPONYI ÉS A HABSBURG MONARCHIA Theodore Roosevelt és gróf Apponyi Albert barátságának ténye élénken él a magyar köztudatban, ám mindezidáig ezt feldolgozó tudományos értekezés még nem készült sem magyar, sem angol nyel­ven. Dolgozatunk célja ennek a barátság­nak a bemutatása és értékelése. Ez a kap­csolat ugyanis, egy amerikai elnök és egy vezető magyar arisztokrata barátságának tényén túl további két szempontból is igen érdekes: egyfelől ez volt az USA és Ma­gyarország között a legerősebb nem hi­vatalos kapcsolat 1904 és az első világ­háború között, másfelől segít—legalábbis részben — megismerni Roosevelt véle­ményét a Habsburg Monarchiáról és meg­válaszolni azt a kérdést, hogy vaj on jobban járt volna-e Magyarország, ha a háború idején Roosevelt az elnök, és nem Wilson. Roosevelt és Apponyi kapcsolata 1904-ben kezdődött, és 1915 nyarán szakadt meg. Ez idő alatt az USA és Magyarország is jelentős változásokon ment keresztül és a nemzetközi kapcsolatokban is drámai fordulat állt be - s kettejük levelezése mindezt hűen tükrözi is. Mielőtt azonban részleteznénk a Roosevelt-Apponyi kap­csolatot, érdemes röviden megvizsgálni, hogy milyen közös és eltérő vonásaik vol­tak, és hogyan vélekedtek egymásról. Ezen vizsgálódást jelentősen megnehezíti az a tény, hogy Apponyi iratai Magyaror­szágon nem kutathatók,1 és hogy Roose­velt viszonylag keveset írt kettejük kap­csolatáról. Ezért a jelen értekezés első­sorban a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban található Roosevelt-iratok­ra, különféle visszaemlékezésekre és a kortárs sajtóra támaszkodik. Theodore Roosevelt és Apponyi Al­bert látszólag nagyon különbözőek vol­tak: az egyik született vezető, protestáns, republikánus, vadász, cowboy, önjelölt ka­tona s a legnagyobb demokratikus állam elnöke, egyaránt az ideák és a tettek em­bere; a másik katolikus, királyhű arisz­tokrata, közismert ellenzéki politikus, s sokkal inkább a szavak, mint a tettek embere, a világbéke apostola. S bár sok szempontból különböztek, számos közös vonásuk is volt: mindketten kivételes szel­lemi képességekkel bírtak, kiváló szóno­kok voltak és több nyelven beszéltek; közös céljuk volt a világbéke biztosítása, noha ezt másképp vélték megvalósítha­tónak; mindketten élénken érdeklődtek más népek és kultúrák iránt, és igyekez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom