Századok – 1997
Közlemények - Makkay János: Sir Arthur Evans és Trianon VI/1339
1344 MAKKAY JÁNOS fel, sőt hat hétre letartóztatták, majd 1882. április 23-i hatállyal ki is tiltották Ausztria-Magyarország területéről.3 0 * * * Négyéves raguzai tartózkodás után új történet kezdődött Evans életében, amely világhírűvé tette: ő volt az, aki hosszú utazások és előkészületek után Schliemannt megelőzve feltárta Krétán a knósszoszi palotát, felfedezte a minószi civilizációt.3 1 Ideje azonban, hogy Evansot bemutassuk az olvasónak. Régi és gazdag család gyermeke, édesapja régész vagy inkább régiségbúvár, akinek baráti társaságához tartozik maga Charles Darwin és John Lubbock is. A gyermek Arthur ilyen személyiségek között forgolódik kisfiú korától kezdve. Diákkorában Oxfordban tanul és ógörög nyelvű epigrammákat ír. Az egyetemen kapcsolatba kerül egy világhatalom idős és szépreményű fiatal politikusaival egyaránt. Minden adva van tehát egy nagyszerű pályafutáshoz. Egyenlőre azonban még ő sem tudja, milyen pályára lépjen. A Balkánról való kényszerű távozása után 1883-ban május és szeptember között feleségével együtt görögországi utazást tettek, de Delfiben, Mükénében, Tirünszben, Orkhomenoszban, Thébában és Athénban egyaránt a szerencsés német régész, Heinrich Schliemann sikereinek nyomában jártak. Sőt, Athénban részt vettek egy Schliemann által adott fogadáson, és megtekintették kis házi múzeumát is.32 A Schliemann által Trójában talált Priamosz-kincs3 3 azonban akkor már nem volt ott, mert egy rövid londoni — a South Kensington Museum-ban 1877 decemberében rendezett34 — kiállítás után az akkor már véglegesnek szánt őrzési helyén, Berlinben volt.3 5 Nem egészen érdektelen témánk szempontjából, hogy Schliemann jórészt azért igyekezett először Londonba szállítani a kincset, mert Gladstone közbenjárásában bízott (hogy ti. a British Museum vásárolná meg tőle a kincset).36 Arthur Evans 1931-ben előszót írt egy kötethez, amelyet eredetileg E. Ludwig írt németül Schliemannról. A kötetnek két angol fordítása is megjelent 1931-ben, de Evans előszava ezek közül csak az egyikben, az angliai kiadásban jelent meg.37 Evans többek között ezt írta: „I am old enough to recall the first authentic accounts that Schliemann sent to The Times of his discoveries at Mycenae, and the intense interest that they aroused.... I still remember the echoes of his visits to England, which were his greatest scenes of thriump. 'I was received,' he himself wrote, 'as if I had discovered a new part of the globe for England.' Gladstone became his prophet."38 Gladstone érdeklődését egyszerűen megmagyarázza az, hogy elszánt Homérosz-kutató volt, aki 1873-ra már négy könyvet és öt tanulmányt írt Homéroszról, és az ultraszkeptikusokkal szemben szilárdan hitt abban, hogy Homérosz történeti személy volt. Schliemann trójai felfedezései [hogy ti. Trója és a trójai háború történeti tények] jól jöttek számára elméletének alátámasztására.39 Nincs rá kétségtelen bizonyítékunk, de valószínűnek tartjuk, hogy Schlieman-nak ezek az angliai sikerei késztették a Guardian balkáni tudósítóját arra, hogy 1883-ban Görögországba induljon régészeti felfedező űtra, és hogy egy évtizeddel Schliemann halála (1890. december 26) után Krétán az ő örökébe lépjen. A Görögországgal, Schliemann-nal és leleteivel történt 1883-as találkozás bizonyára szerepet játszott abban is, hogy visszatérve Angliába, Evans űgy döntött, nem
