Századok – 1997
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A közös hadsereg magyarországi tisztjeinek nemzeti; vallási; szülőhely szerinti megoszlása a dualizmus korában VI/1223
A KÖZÖS HADSEREG TISZTJEI A DUALIZMUS KORÁBAN 1253 tagjait, az mindenesetre előnyére szolgált. (Frühling adatai szerint a zsidó tisztek 25-30%-a keresztelkedett meg, főleg azok, akik törzstiszti rangot kaptak). Hogy tényleg csak erről volt szó, arra bizonyíték, milyen szívesen alkalmaztak zsidó orvosokat, irodistákat, számvevőket - de hadbírákat nem. A Josephinum katonaorvosi akadémiára már az 1820-as évektől vettek fel izraelitákat. Frühling adatai szerint a zsidó tisztek, tisztviselők mintegy kétharmada magyarországi és csehországi születésű, nagyjából egyenlő megoszlásban. Vagyis míg a magyar tisztek között jelentéktelen 2-3%-nyi az izraeliták aránya, a magyar nemzetiségű katonaorvosok, tisztviselők akár harmada is izraelita lehetett, ha úgy tetszik, számszerűen pótolták az e szolgálati ágakban csekélyszámű nemesi réteget. A számvevő, élelmezési tisztviselők társadalmi helyzet szempontjából sajátos helyet foglaltak el a hadseregben, s ezt tükrözi szociális és nemzeti összetételük, tipikus karrier-pályájuk. Egyrészt a cseh, zsidó és más nemzetiségű kispolgárság feltörekvő fiai, másrészt lecsúszott úrifiúk világa. Ebben a szolgálati ágban nem kötelező a tisztiiskola vagy középiskola, altisztből már csak itt lehet tiszt - de általában olyan későn, hogy már életkora miatt sem viheti századosnál többre. A pálya előnye még, hogy altisztként kaució nélkül nősülhetett s családját persze a hadnagyi kinevezés után is megtarthatta. Tipikus életút a nagykanizsai Goldschmidt Jakabé. Közlegénynek sorozták be, de a három évet leszolgálva már számvevő őrmesterként zupáit be. Altisztként 20 évig szolgált, míg 1890-ben, 45 évesen, számvevő hadnagynak nevezték ki. 1903-ban mint számvevő századost nyugdíjazták. A dunaföldvári Lichter Jenő szintén sorkatonából lett számvevő őrmester, de őt elég hamar, négyévi altiszti szolgálat után léptették elő hadnaggyá, tehát már negyvenévesen százados lett. További előléptetésre nem számíthatott: 15 évig százados volt, 55 évesen nyugdíjazták.68 A pécskai Adler Ignác, falusi kereskedő pár évig segédkező, csak elemi iskolát végzett fia eleve úgy jelentkezett önként katonának, hogy számszaki kiképzést kért az alapkiképzés után. 11 évig volt számvevő altiszt, 33 évesen lett tiszt, s kivételesen elérte a számtanácsosi rangot (őrnagynak megfelelő fizetési fokozatban).69 Lang Károly, egy pozsonyi (katolikus) fiákeres fia 4 alreál iskolai végzettséggel önként jelentkezett katonának azzal, hogy élelmezési altiszti tanfolyamot kíván végezni. 6 évi altiszti szolgálat után elvégezhette az egyéves élelmezési tiszti tanfolyamot is, s azután mint élelmezési hadnagy szolgált.70 Az élelmezési tiszti tanfolyam nyitva állt olyan fiatal csapattisztek előtt is, akik a fegyveres szolgálatban nem nagyon váltak be, vagy betegség tette alkalmatlanná őket, de élelmezési tisztként tovább szolgálhattak -karrier-lehetőség nélkül. A szűkebb haza: a szülőhely Tudomásom szerint eddig még nem vizsgálták a tisztikar — és más fontos értelmiségi-hivatalnoki foglalkozások — szülőhely szerinti megoszlását. Pedig ennek ismerete hasznosan egészítheti ki a nemzeti és szociális összetétel mutatóit, enyhítheti ezek bizonytalanságait. E mutatókkal összevetve a társadalmi helyzet, származás elvont fogalmai látható képen jelennek meg. Miután célom e kép megközelítése, és nem hiányzó statisztikák pótlása, bizonyos adatok vizsgálatától el lehetett tekintem. Nem kellett bizonyítani, hogy a cseh tisztek túlnyomó többsége Csehországból, a
