Századok – 1997
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A közös hadsereg magyarországi tisztjeinek nemzeti; vallási; szülőhely szerinti megoszlása a dualizmus korában VI/1223
A KÖZÖS HADSEREG TISZTJEI A DUALIZMUS KORÁBAN 1249 ismereteinkkel összehangzóan tükrözik. 514 magyarországi születésű tisztből (Horvátország nélkül): r.kat. ref. evang. g.kat. g.kel. izr. a hadseregbe lépett 66.7% 5.6% 15.4% 2.0% 7.5% 2.8% 1890 előtt (248 fő) 68.0%. 9.0% 17.0% 1.9% 3.35% 0.75% 1890 után (266 fő) Tehát egyértelmű a görög szertartású szlávok térvesztése a nyugati keresztény vallásűakkal szemben 1890 után, valamint a zsidók 1849-től az 1880-as évekig tartó némi térnyerésének radikális redukálódása. Igen jelentős, a fentemlített ellentétes irányú tényezőket figyelembe véve a református magyar elem erősödése a dualizmus második felében. Arányuk még ekkor is csak kétharmada a magyarságon, illetve a népességen belüli arányuknak. (Míg a Ludovika Akadémián a reformátusok aránya a hallgatók negyede és ötöde között mozog, a nagyváradi honvéd hadapródiskolán a létszám negyedét is túlhaladja.)5 6 A fenti minta előnye, hogy a tisztek vallását és nemzetiségét össze tudjuk vetni. Nem meglepő, hogy a szereplő magyarországi reformátusok 92%-a magyar, a többi német. A magyarországi evangélikus tiszteknek a dualizmus mindkét felében mintegy 52-53%-a német, csupán 2-3%-a szlovák, a többi magyar, igaz, utóbbiak nagy része német származású. A görög szertartásúak arányának csökkenése kizárólag a szerbek fogyatkozásából adódik, a románok száma csekély, de egyenletes. Érdekes, hogy a kevés görög keletinek is 1890 előtt egyhatoda, 1890 után egyharmada magyar, ez jelentős asszimilációra utalhat. Annál inkább, mert az asszimiláns tisztek között olyanok is voltak, akik katolikus hitre tértek. Mind a nemzeti, mind a vallási statisztika azt mutatja, hogy a tisztikar egyik fontos színtere a dualizmus kora erőteljes magyarrá asszimiláló hatásának - de itt sem sikerül áthatnia a középosztály egészét vagy túlnyomó többségét. A tisztikar, tiszti iskola asszimilációs szerepe Magyarországon főleg a német, zsidó és szerb tisztekre terjed ki - a többiek középosztályára hatása csekély vagy semmi. Jelentős viszont ez a szerep az 1867 előtt „szupranacionálissá" németesedett magyar tiszti családok vissza-magyarosodásában. A tisztiiskolák statisztikái is megvilágítják az 1897 előtti vallási megoszlást. 1877-1879-ben nemcsak Wiener-Neustadtban, de a Műszaki Akadémián is katolikus a hallgatók 90%-a, alig 4—5% a görög szertartású keresztény.5 7 Később növekszik a nem-katolikusok száma. A kadétiskolákon ekkor sem lehetett akkora katolikus túlsúly, mint az akadémiákon. Hogy a középosztály és a tisztikar vallási összetétele között volt különbség, azt jól mutatja a katonai tisztviselők, orvosok stb. vallási statisztikája. Heterogén tartalmú statisztikai együttesről van szó, jobb lenne különválasztva látni az orvosokat, bírákat egyrészt a segédszemélyzettől, másrészt az élelmezési és számvevő tisztektől és altisztektől. Nagyságrendileg a legnagyobb eltérés az „igazi" tisztikartól, hogy míg ott pl. 1898-99-ben mindössze 1% izraelita, a tisztviselők stb. között 12%. (A minősítési lapokból tudjuk, hogy az orvosok után még az állatorvosok és számvevő tisztviselők között jelentős az izraeliták aránya). A következő években számuk e kategóriában is egyenletesen, de jelentősen csökken, hogy 1908-ban elérje a 7,4%-ot - ez az arány csekély ingadozással stabilizálódik a következő években. Ezzel fordított arányban
