Századok – 1997

Tanulmányok - Hajdu Tibor: A közös hadsereg magyarországi tisztjeinek nemzeti; vallási; szülőhely szerinti megoszlása a dualizmus korában VI/1223

1240 HAJDÚ TIBOR A magyar tüzér (és más műszaki) tisztek számának ilyen jelentős emelkedésében bizonyára része volt a honvéd tüzérség felállításának. A Kriegsschulén a magyarok százalékaránya 1852-1859 között 7.8 1860-1867 » 4.6 1868-1877 ÍJ 12.3 1878-1887 >> 13.8 1888-1902 íj 16.5 A Kriegsschule esetében figyelembe kell venni, hogy az 1870-es évektől ott képezték a honvéd vezérkari tiszteket is.42 A magyar, illetve magyarországi kadétok (hadapródok) számát a közös hadsereg kadétiskoláin 1887-től ismerjük, ezek adatait a 3. mellékletben közli. Ebből kitűnik, hogy a magyar kadétok száma lényegesen meghaladta az akadémiai hallgatókét, hiszen a kadétiskolások összlétszáma 1904-1905-ig sokszorosa, 4—5-szöröse volt az akadémikusokénak. A magyarok aránya a kadétiskolákon pedig alig volt kisebb, mint az akadémiákon. Bizonyára magasabb is lehetett volna, ha több kadétiskola van Magyarországon. Bár lényegében minden hadtestnek megvolt a maga gyalogos kadétiskolája (a hadtest székhelyén), a lovas-, utász és tüzérkadétiskolák a Lajta túloldalán, Bécsben és közvetlen közelében voltak. A világháború előtti években a kadétok mintegy negyede tanult Magyarországon (Horvátország nélkül). E hazai kadétiskolák növendéke a magyar kadétok háromnegyede. Említésre méltó, hogy bár a táblázaton a magyarok százalék-aránya jelentős ingadozást mutat, számuk mindig 400 körül jár, ennél csak a két utolsó békeévben jóval kevesebb; a fogyatkozást azonban bőven pótolják a honvéd hadapródiskolás magyarok. A lajtántúliak közül főleg a lovas (Mährisch Weißkirchen) és tüzér (Bécs, majd Traiskirchen) kadétiskolát látogatták magyarok. A múlt század végén még a bécsi, liebenaui és marburgi gyalogos kadétiskolákon tanultak jelentősebb számban magyarok, később ezekben sem. Még kisebb számban frekventálták a lajtántúli kadétiskolákat a magyarországi németek és horvátok. Jellegzetes az egyes magyarországi kadétiskolák nemzetiségi összetétele. A magyarok zöme a nagylétszámú budapesti kadétiskolán található, sok a magyar Pozsonyban és Temesvárott is. Aligha véletlen, hogy az Alföldön és az északkeleti országrészben nem volt kadétiskola: csak 1904-ben kezdi meg működését a kassai, ahol a fiúk nagyrészt magyarok. A pozsonyi kadétiskolán 1905 körül kerültek többségbe a magyarok, addig több a német s nem is csak magyarországiak. A színvonalas nagyszebeni kadétiskola hagyományosan német többségű és szellemű, bár kadétjai mintegy hatoda román - 1905 után a többség már itt is magyarnak vallja magát. A temesvári kadétiskolán az 1890-es évek közepéig vannak többségben a németek, akkor kerülnek egálba a magyarokkal, míg a kadétok jó hatoda itt hagyományosan román és szerb marad. A két horvátországi kadétiskolán a kadétok többsége persze horvát (akik nem szívesen hagyták el évekre hazájukat), vannak még szerbek, németek és 1905-1906-ig 15-20% magyar. 1905-től nagymértékben csökken a kadétiskolások száma, néhány