Századok – 1997
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A közös hadsereg magyarországi tisztjeinek nemzeti; vallási; szülőhely szerinti megoszlása a dualizmus korában VI/1223
A KÖZÖS HADSEREG TISZTJEI A DUALIZMUS KORÁBAN 1241 lajtántúli kadétiskolát be is zárnak. A világháború előtt már a leendő tisztek egynegyedét akadémián képzik, ami természetesen a színvonal emelkedését szolgálja.4 3 A világháború előtti években (1908-1914) az összes tisztiiskolások százalékában (a fiumei haditengerészeti akadémiával együtt)4 4 Év magyar anyanyelvű magyar honos (Horvátország nélkül) 1908 15.8 26.7 1909 17.6 26.5 1910 18.4 29.2 1911 19.0 30.3 1912 19.7 30.1 1913 16.0 25.9 1914 16.2 27.4 A horvátországiak száma mindvégig jelentős, 7% körül mozog. Legnagyobb, meglepő módon, a magyarok aránya a műszaki akadémián (21,5%), míg a legalacsonyabb az új, utász-akadémián (7,2%). A lovas-kadétiskolásoknak korábban negyede magyar, ekkor már csak 17,7%-a, alig több, mint a gyalogsági kadétiskolákon (17,2%). A fiumei tengerészeti akadémián 11,5% a magyar kadét, közel 10% a horvát. Néhány román fiatal a budapesti kadétiskolán is előfordult. Pozsonyban és néha másutt szlovák kadét is található, de évfolyamonként egynél nem több; tehát a pozsonyi kadétiskola sem jelentett lehetőséget a szlovákok számára. A világháború előtti években a magyar tisztiiskolások aránya először éri el a magyarságét a Monarchiában. Ez okot ad annak feltételezésére, hogy a magyar aktív к. u. k. tisztek aránya a világháború kitörésekor mindenképpen meghaladja egy-két százalékkal a 10%-ot.45 Az utóbbi számítás már csak azért sem lehet túlzott, mert nem is számoltam a magyarokhoz olyan magyarországi német családból való hallgatókat, akik később a Horthy-hadseregben csináltak karriert, tehát az összeomlás után mindenképpen magyarnak vallották magukat - mint Gyimesy altábornagy, Ertsey, Maijay vezérőrnagyok, Béldy és Beregfy vezérezredesek (mindezek az akadémia elvégzése után magyarosított nevek.) A magyarországi németeknél ezekben az évjáratokban már csak az egyéni sors, családi körülmények ismeretében lehet eldönteni, kit tekintsünk németnek, kit (asszimilálódott) magyarnak. Ugyanez vonatkozik a szláv származásúak egy részére. Ha nem is egyértelmű választ, de fontos nézőpontot nyújt e kérdésre a bécsi Kriegsarchivban őrzött nagybecsű kézirat, melyben a volt „Neustádterek" bajtársi egyesülete igyekezett pótolni az 1894-ben lezárt „Svobodát".4 6 Az összeállítás fő érdekessége (külön tanulmányt érdemelne), hogy kísérletet tesz a neustádterek életútjának megrajzolására a Monarchia összeomlása után. A kép nem teljes, mert azon túl, hogy sokan a világháború csataterein maradtak, számos volt tisztről nem sikerült adatokat szerezni. Valamelyest nagyító tükröt tart elénk, amennyiben a Horthy-hadsereg lehetőleg minden volt к. u. k. tisztnek adott beosztást vagy nyugdíjat, ha ez indokolható volt. így az 1897-ben végzett 141 akadémikus közül 101-nek ismert a háború utáni haza-választása. A 30 nagymagyarországi születésű közül 17 élt a trianoni Magyarországon (6 Ausztriában, 5 Jugoszláviában, l-l Romániában és Csehszlovákiában.)
