Századok – 1997

Tanulmányok - Hajdu Tibor: A közös hadsereg magyarországi tisztjeinek nemzeti; vallási; szülőhely szerinti megoszlása a dualizmus korában VI/1223

1232 HAJDÚ TIBOR által ősi magyar nemesnek jellemzett és tartott Csatay Lajos vagy a székely Nagy Vilmos legalább annyira «német», mint amennyire a «németnek» nevezett Szombathelyi Ferenc vagy Jány Gusztáv magyar."2

2 Rudolf von Brudermann lovag, lovassági tábornok, 1906-1912 a lovasság főfelügyelője, hasonló nevű apjától, R. B. vezérőrnagytól örökölte lovagi címét - német nemes. Igen ám, de Gyöngyösön született, tehát akár honvédtiszt is lehetett volna - ám nemcsak az nem volt, de 33 éves lovastiszti pályáján előbb ulánus, majd dragonyos volt, huszár soha. Anyja viszont tekintélyes magyar nemesi család leánya (Babarczy Gizella) — őseit ugyan Babarchichnak hívták a 18. századig — kinek fivérei 1855-ben a magyar szabadság elfojtása terén szerzett érdemeikért birodalmi báróságot kaptak. A szülők nyugdíjasként Pozsonyban éltek, de semmi sem mutat arra, hogy Bruderman-nak különösebb magyar kötődése lett volna, iskoláit Hainburgban, Wiener Neustadtban végezte, német polgárlányt vett feleségül. Házassága miatt nem maradhatott vezérkari tiszt, mégis fényes karriert csinált.23 Bruderman-nal ellentétben Kövess marsallnak, az első világháború legjelentősebb magyar hadvezérének apja volt magyar nemes, a 18. században Magyarországról Sziléziába költözött családból. Az apa, К Albin vezérőrnagy к. k. érzelmű volt, de nem német; mikor 30 évi szolgálat után magyar nemessége mellé osztrák nemességet is kapott, ahhoz „kövessházi" előnevet kért. Anyja viszont erdélyi szász polgár, a fogarasi polgármester lánya, bizonyára ő akarta a Hermann keresztnevet. (Volt még a Kövess családban egy huszárezredes, de ő a régi magyar nemesi előnevet használta.) Kövess Hermann azért született Temesvárt, mert apja éppen ott állomásozott, de ezáltal magyar honos lett. A bécsi katonai Műszaki Akadémián végzett és mindig a közös hadseregben szolgált, de hosszú ideig magyarországi ezredeknél és beosztásokban - a világháború előtt három évig a nagyszebeni hadtest, vagyis Erdély parancsnoka. Azok figyelmét, akik nem tekintik magyarnak, hadd hívjam fel arra, hogy három fiát Béla, Géza, Jenő névre kereszteltette. Bécsben halt meg, Pesten temették el.24 Nem volt magyar származású Lehár Antal ezredes (sem Ferenc öccse, akit pedig a világ magyarnak tekint.) Félig elcsehesedett német család fiai, apjuk 30 évesen járt először Magyarországon, mikor az 50. к. k. gyalogezredet, melynek karmestere volt, ide helyezték. Az idősebb Franz Lehár ezután 16 évig működött nálunk mint különböző gyalogezredek népszerű karmestere (Komárom, Pozsony, Sopron, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Budapest), de magyarul rendesen sohasem tanult meg, viszont Komáromban rögtön beleesett abba a sötét verembe, mely oly sok magyar földön szolgáló német tiszt végzete lett. Krisztina kétnyelvű volt, a család társalgási nyelve a német, a két fiú pedig német anyanyelvű, magyar honos. Öccse leírása szerint az ifjabb Ferenc valóban maga döntötte el, milyen nemzetiségű. Magyar elemi iskolákba járt „és így a német írott nyelvet mindinkább elhanyagolta, bár apjával németül beszélt. Apánk joggal követelte, hogy fia legalább egy világnyelvet beszéljen tökéletesen, s erre más utat nem talált, mint hogy fiát német iskolába küldje. Választása Sternbergre esett"25

(a Szudétaföldön, honnan a család elszármazott) - ekkor Lehár Ferenc 11 éves volt. Antal német nyelvtudásáról a katonai reáliskola gondoskodott.