Századok – 1997

Tanulmányok - Hajdu Tibor: A közös hadsereg magyarországi tisztjeinek nemzeti; vallási; szülőhely szerinti megoszlása a dualizmus korában VI/1223

A KÖZÖS HADSEREG TISZTJEI A DUALIZMUS KORÁBAN 1233 Sternbergből Ferenc a prágai konzervatóriumba került, ahol heves ellenségeskedés dúlt a cseh és német tanulók között. „Mindkét fél meg akart nyerni engem saját nemzeteszméjének - írta. - Nekem azonban kevés érzékem volt az ilyen vitákhoz. A zene azért van, hogy egyesítse a nemzeteket, nem hogy elválassza. Dilemmámból könnyen megtaláltam a kiutat. Mint magyar, konfliktusok nélkül kollegiális viszonyt tarthattam fenn mindkét féllel... így történt, hogy magyar öntudatom éppen Prágában szilárdult meg."2

6

E megoldást apja is követte, aki időközben egy prágai cseh ezred német karmestereként került hasonló kínos helyzetbe. Mint magyarnak, könnyebben elnézték neki németes akcentusát és Wagner-rajongását. Lehár Antal az utolsók között kapott Mária Terézia-rendet és vele osztrák báróságot a világháború végén; hogy nemsokára a magyar ellenforradalmi mozgalmak egyik vezéralakja legyen, de miután Horthy szakított a Habsburgokkal, Bécsbe költözött. А к. u. k. tisztikar nemzeti összetételének bonyolultságára jó példa Franz Rohr marsall, a m. kir. Honvédség utolsó főparancsnoka. Ha a lexikális adatokat nézzük, magyarországi német: 1854-ben született Aradon, 1927-ben Bécsben halt meg. Valójában csak annyiban magyarországi, hogy csehországi német családból való apja, számvevő egy ulánus-ezrednél, Franz születésekor éppen Aradon állomásozott. Mint altiszt, kaució nélkül, tetszése szerint nősülhetett, cseh nevű felesége már vele mehetett Aradra. Következő fiuk már Csehországban született 1856-ban, tehát egyszerűen német, esetleg félig cseh. A két Rohr fiú ulánusok között nőtt fel, ulánus akart lenni. A st. pölteni kadétiskolából a neustadti akadémiára mentek, ahol ulánus-hadnaggyá avatták őket. Néhány évvel később elvégezték a Kriegsschulét, a vezérkarhoz kerültek, a fiatalabb ott is fejezte be katonai pályafútását. Franz Rohr vk. őrnagy és Bécsben a törzstiszti tanfolyam tanára, mikor 37 évesen megnősül. Csecsemőként került el Magyarországról, most mégis magyar lányt vesz el: szilvási Szilva Máriát. Az öreg Szilva, esztergomi kisbirtokos fia, 18 éves joghallgatóként jelentkezett „ex propriis Gemeiner"-nek, lefizetve, mint önköltséges, a 81 forint ruhapénzt; 4 év szolgálat után lett tiszt s akkor ő kapott 150 forintot lóvásárlásra. 1848-ban a szabadságharc kapitánya, de már 49 elején visszatért a császáriakhoz, miután igazolást kapott régi ezredesétől, hogy forradalmi cselekményben, császári haderő elleni műveletben, egyéb felségsértésben részt nem vett. Hamarosan a bécsi magyar testőrséghez helyezték, s ott nőül vette egy a magyarországi harcokban kitűnt vértestiszt leányát. 30 év szolgálat után nemességet kapott, tehát Rohr magyar nemes leányt vett feleségül. Akinek akkor már özvegy anyja viszont nemcsak német volt, hanem a magas összeköttetésekkel rendelkező Krieghammer tábornok édes húga. Rohr a 90-es években osztályvezető a bécsi Hadügyminisztériumban, majd a bécsi hadtest vk. főnöke. A távozás előtt álló Fejérváiy honvédelmi miniszter felfedezhette, milyen derék, megbecsült s aradi születésű, vezérkari ezredes szolgál Bécsben, magyar nemes feleséggel, kinek nagybátyja a közös hadügyminiszter. „Haza" hozta 1901-ben honvédkerületi parancsnoknak, nemsokára tábornok lett s a honvéd lovasság főfelügyelője, 1913-14-ben a honvédség főparancsnoka. A világháborúban hadsereg-parancsnok az olasz és a bukovinai fronton, 1917 áprilisában IV. Károly magyar báróvá tette; az összeomlás után Bécsben élt, haláláig a gyorsírás reformjával foglalkozott.27