Századok – 1997
Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101
1124 HERMANN RÓBERT kormány magyarázatában megnyugodott", igaz, mást nem is tehetett; megelégedett azzal, „hogy Görgei előttem eljárását legitimálni iparkodott". Ekkor mondta el Görgei Ludvighnak a már említett rózsahegyi epizódot is.13 5 A következő napokban az északi hadoszlop hadosztályai Poprádra, majd február 4-én Lőcsére vonultak be. Itt kapta meg Görgei február 5-én a hadügyminisztérium január 24-én kelt első, iktatószám nélküli parancsát. Ettől sokkal okosabb nem lett, mert információként csak az szerepelt benne, hogy Klapka hadteste január 24-én Tokaj környékén volt.13 6 Ezt viszont már az elsőként kapott január 24-én kelt parancsból is tudta. Ezt az első, de másodikként érkezett utasítás viszont egy szóval sem említette Klapka január 22-i győzelmét. Klapkától és Szemerétől január 22. óta nem érkeztek újabb hírek, legalábbis az általunk ismert források szerint nem. Ez, Klapka beszorított helyzetét figyelembe véve, teljesen érthető. Január 28-án Klapka ugyan elindított egy futárt, de ennek megérkezéséről sem tudunk.13 7 Február 5-én, amikor Görgei parancsot adott Guyon hadosztályának a branyiszkói hágó bevételére, mit sem tudott arról, sikerült-e megállítani a Gyöngyös felől Poroszló és Tiszafüred felé tartó ellenséges hadoszlopot. Klapka január 22-23-i győzelmeiről Ludvightól is hallhatott. Nem tudta azonban, milyen erők állnak előtte, és hogy a felső-tiszai hadtest csapatai közül melyekre számíthat. Ha Guyon branyiszkói áttörése nem sikerül, akkor a feldunai hadtest vagy felveszi a harcot az ellene esetleg teljes erejével fellépő Schlik-hadtesttel, kockáztatva azt, hogy elvérzik az üldöző cs. kir. csapatok és Schlik szorításában, vagy pedig átcsoportosítva hadosztályait, megkísérli a Hernád völgyén át déli irányban elhagyni a Szepességet. Ezzel azonban lehetővé teszi az ellenséges erők összpontosítását, illetve azt, hogy Schlik hadteste Kassánál ismét útját állja. Görgei ezért aggódva, majd „a megadás béketűrésével" várta a Branyiszkóról érkező híreket.13 8 A branyiszkói hágó bevétele után Görgei egyelőre fellélegezhetett. Guyon futára a hadijelentéssel együtt egy elfogott ellenséges jelentést is hozott, amelyből kiderült, hogy a Kassa és Kluknó között álló ellenséges hadosztály gyengébb a Branyiszkóról elúzöttnél. Görgei e jelentésből két következtetést vonhatott le: 1. Schlik vagy feláldozta hadműveleti alapját annak érdekében, hogy Debrecent fenyegethesse; 2. vagy hátrébb vonta össze hadosztályait, hogy megtámadja a feldunai hadtestet, és biztosítsa az összeköttetést a Görgeit üldöző cs. kir. csapatokkal. Görgei ezért Eperjesre koncentrálta Guyon, Piller és Aulich hadosztályait, a Hernád völgyében pedig csak Kmetyt hagyta, azzal a paranccsal, hogy nyomuljon előre Kassa ellen. Február 7-ére Görgei támadást várt. Éppen ezért 8-án meglepetve értesült arról, hogy Schlik leromboltatta a Tarca hídját Lemesnél, amelyen Kassa felől Eperjes felé támadhatott volna. Ebből, s Klapka aznap érkezett futárának tudósításából arról értesült, hogy Schliknek esze ágában sincs támadni, sőt, menekülnie kell, ha nem akarja hadtestét Görgei és Klapka egyesült támadásának, s így a megsemmisítés veszélyének kitenni. Görgei tehát február 8-án elrendelte az előrenyomulást Kassa felé, de a lemesi híd lerombolása miatt Felsőolcsvár felé kellett kerülnie. Schlik azonban már másnap, február 9-én elhagyta Kassát, s Görgei 10-én érve Kassára, ott már csak az ellenség hűlt helyét találta. A Kluknó
