Századok – 1997
Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101
AZ 1849. ÉVI TÉLI HADJÁRAT KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEI 1125 és Margitfalva között álló Kmety-hadosztály közeledésének hírére Schlik meggyorsította menetét, s így Kmety sem érhette utol a menekülőket.139 Február 10-én este megérkezett Kassára Klapka is. Ezzel végre megtörtént az egyesülés a feldunai és a felső-tiszai hadtest között. A két hadtestparancsnok beszélgetése három kérdés körül forgott. Egyrészt az elkövetkező hadműveletekről beszéltek, másrészt Dembinski fővezérségéről (ami egyiküknek sem volt ínyére), végül Görgei váci nyilatkozatáról. Görgei Klapkánalt is azt mondta, amit Ludvighnak: ha nem akarta seregét a felbomlás veszélyének kitenni, ki kellett adnia a proklamációt.14 0 A február 11-én újrakezdődő, Schlik üldözésére indított hadműveletekben a feldunai és felső-tiszai hadtestek már együtt vettek részt. De ez már Dembinski szerencsétlen fővezérségének történetéhez tartozik. Perczel Mór és a feldunai hadtest. 1849. január 2-25. Perczel Mór hadteste a január 2-i haditanács határozata alapján azt a feladatot kapta, hogy a főváros kiürítése alatt lássa el annak védelmét, majd pedig lassan, utóvédharcokat víva vonuljon vissza Szolnokig. Perczel január 4-ről 5-re virradó éjjel ürítette ki a fővárost, ő maga csak 5-én délben hagyta el Pestet. Ezt követően seregével az Üllő-Monor-Alberti-Irsa útvonalon január 7-én Ceglédre érkezett.14 1 A december 30-i móri vereséget követően a tábornok két jelentést is küldött Kossuthnak, egyet december 31-én, egyet pedig január 1-én. A két jelentésben ugyan eltérő módon számolt be az ütközet lefolyásáról és hadteste veszteségeiről, de mindkét jelentésben volt egy közös elem. A Görgeivel október óta rossz viszonyban lévő Perczel a vereség felelősségét igyekezett tábornoktársa nyakába varrni, Kossuth későbbi leveleinek tanűsága szerint nem is eredménytelenül. Ezt követően január 8-ig egyetlen, a kormányzathoz intézett írásos megnyilatkozását sem ismerjük.14 2 Január 8-án Ceglédről levelet intézett Görgeihez, amelyben „hazánk elkülönülten működő hadtesteinek együttes cselekvésmódjára vonatkozó nézeteit" közölte tábornoktársával.14 3 A levél eredetije ismeretlen, de tartalmát tekintve valószínűleg megegyezett Perczel másnap, január 9-én Mészáros Lázárhoz intézett levelével. Perczel ebben beszámolt visszavonulásának irányáról, majd kifejtette, hogy „ha a magyar hadsereg az ellenséges csel, ármány s készültségi tűlnyomósság áldozatja lenni nem akar, mielőbb a külön csapatok s eldarabolt seregek jelenleg céltalan mozdulatjait összhangba hozni, s azoknak irányt adni szükséges; bátor 'agyok tisztelt Tábornok urat teljes tisztelettel felszólítani, miszerint jelen állásáról s jövőre célzott működéseiről engemet jelen futár által értesíteni szíveskedjék, hogy előforduló esetben akár védelmét használni, akár támogatására lenni tudhassak".144 Január 9-én vagy 10-én kapta meg Perczel Kossuthnak azt, a hadtestparancsnokokhoz intézett körlevelét, amelyre Görgei is olyan indulatosan készült válaszolni. Másnap egy újabb utasítás érkezett Kossuthtól, amelyben az OHB elnöke részletes tudósítást kért Perczeltől csapatai létszámáról, szelleméről és
