Századok – 1997

Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101

1118 HERMANN RÓBERT verletételre, ha erre a formák betartásával szólítanák fel. A tábornagy utasította Jablonowskit, hogy fegyverszünetbe ne egyezzen bele, mert azt Görgei elillanásra használhatná fel. Minden megegyezés előfeltétele a fegyverek letétele s a legénység eskütétele I. Ferenc Józsefre. Ennek ellenében Jablonowski Görgei számára egy, az osztrák monarchián kívül választandó országba szabad távozást ígérhet. A megkötött szerződés ratifikálását Windisch-Grátz magának tartotta fel." A három iratból az első és a harmadik tartalma között ellentmondás feszült. Ha Windisch-Grátz mit sem tud Görgei helyzetéről, milyen alapon mondja a feldunai hadtest helyzetét elszigeteltnek? Úgy tűnik, a tábornagy az iratok elküldésekor tisztában volt azzal, hogy a feldunai hadtestet katonai eszközökkel már nem semlegesítheti. Ezért próbálkozott meg ezzel az átlátszó fogással, amely a lehető legkisebb befektetéssel hozta volna a lehető legnagyobb nyereséget. Kossuth azonban erre nem figyelt fel. Az elmúlt egy hétben Luzsénszky jelentései kivételével nem érkeztek új hírek a feldunai hadtest táborából. Mi történt, ha Jablonowski valóban kapcsolatba lépett Görgeivel? Kossuthban ismét feltámadt a gyanú, s február 9-én — csaknem egy hónapos szünet után — levelet írt Görgeinek: „Ha szegény hazánk ügyét szívén viseli, eszközölje, hogy serege mozdulatairól s útirányáról Dembinski altábornagy értesítve legyen. Öntől egy bizonyos tudósítás s a haza rövid időn mentve lehet. Hallgatag bizonytalanság vagy késedelem mindent elronthat. Tudjuk, hogy az ellenség Önt csábokkal veszi körül, de tudjuk azt is, hogy On becsületes ember s nem habozhat a választásban egy nemzet áldása s örök átka közt. - Értesítsen. - Egyesüljön".100 A levelet vivő Okrutzky Aurél hadnagynak útközben még Dembinski főhadiszállásán is meg kellett állnia, hogy ha az altábornagynak valami üzennivalója volna, azt is juttassa el Görgeihez.10

1

s valószínűleg az Erbachnál talált iratok keltette aggodalomnak tulajdonítható az is, hogy Kossuth éppen e napokban mondta a Debrecenbe érkezett, s a haza ügyeinek állásáról érdeklődő Horváth Mihálynak: „...ha Görgei nem áruló, azon esetben megelégedhetünk az ügyek állásával".102 Másnap, február 10-én Kossuth már értesült Schlik elszalasztásáról.10

3

így Kossuthnak az elkövetkező napokban írott levelei tele vannak Klapkával szembeni szemrehányásokkal. Kossuth neheztelését Dembinski február 11-i és Szemere február 12-i jelentései csak megerősítették.10

4 Február 12-én Kossuth még azt írta Dembinskinek, „Görgei hadserege — remélem — már egyesült..."10

5

Még ezen a napon meg is érkezhetett az egyesülés híre, mert Mészáros Lázár hadügyminiszter egy magánlevelében azt írta: „Hála Istennek, Görgeivel egyesültünk, Kassa a mienk..."10

6

Február 17-én már Kossuth is megírta Csánynak: „Görgeivel az egyesülés megvan".10

7 A kapcsolat megszakadásától a kapcsolat újrafelvételéig. A feldunai hadtest és Debrecen, 1849. január 6-22. A feldunai hadtest Vácról való kivonulása után egy ideig semmiféle életjelet nem adott magáról. Ennek legfőbb magyarázata alighanem az volt, hogy a had-