Századok – 1997
Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101
AZ 1849. ÉVI TÉLI HADJÁRAT KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEI 1117 megjött Szemere előző napi jelentése, amelyben tudatta Guyon iglói győzelmének és Miskolc visszavételének hírét. Kossuth ezt még aznap közölte a képviselőházzal is.9 3 Szemerének írott válaszában pedig — bár örömmel nyugtázta Miskolc viszszavételét — kifejtette, hogy Miskolcot igazán csak az biztosíthatja, „ha Görgei és Klapka két tüz közé vehetik Schliket és decisiv megverhetik. Ez csak úgy lehet, ha Görgeivel érintkezésbe tehetik magukat, mert az rettenetes ember a maga hallgatásával". Ha viszont Görgei nem győz, vagy Klapkát visszaverik, akkor Miskolc is tarthatatlanná válik.9 4 Másnap kedvezőtlen hírek érkeztek Aradról és Erdélyből Debrecenbe, s ezért Kossuth mielőbbi sikert kért Dembinskitől. Hozzátette, hogy ha Görgei késlekedne, s „a dolog" Schlikkel nem sikerülne, az a további kilátások szempontjából is nagyon rossz lenne.95 Ezen a napon érkezett Debrecenbe, természetesen fegyveres kísérettel Alfred zu Erbach-Fürstenau gróf, es. kir. százados, akit február 7-én este Mezőkövesden fogott el egy huszárkülönítmény. Erbachot Windisch-Grätz küldte futárként Schlikhez, így a nála lévő iratok nagy érdeklődésre tarthattak számot.96 Néhány kevésbé érdekes darab mellett három fontos levél került elő a futártáskából. Az első Windisch-Grätz január 29-én írott levele volt, amelyben értesítette Schliket a hadihelyzetről és terveiről. Az egész levélből mélységes bizonytalanság áradt a további teendőkkel kapcsolatban. Windisch-Grätz híreket kért Schliktől a Tiszánál álló magyar csapatokról és Görgeiről. A tábornagy ugyanis még azt sem tudta, hogy Csorich a Selmecbánya előtti ütközeteket Görgei egész hadteste, vagy csupán utóvédje ellen vívta-e? Nem tudta, hogy Görgei Losonc vagy a Szepesség felé hagyta-e el a bányavárosokat, és hogy a feldunai hadtest milyen erővel rendelkezik. Értesítette Schliket, hogy Görgei hadtestét csupán Jablonowski négy zászlóaljból, két lovasszázadból és két ütegből álló dandára üldözi.97 Kossuth ezt olvasva akár fel is lélegezhetett volna, a másik két levelet olvasva azonban inkább elakadt a lélegzete. A január 30-án Schlikhez írott levél szerint Görgei Budapest kiürítése után litografált nyilatkozatot adott ki, amelyben kimondja elszakadását az OHB-tól, s azt, hogy csak a magyar hadügyminisztérium parancsait akarja elfogadni. Ebből és a hadtestéhez intézett napiparancsból Windisch-Grätz szerint világosan kitűnik, hogy a feldunai hadtest elcsüggedt s a felbomlás szélén áll. Ezért úgy véli, „Görgeit talán reá lehet bírni a fegyverletételre, ha erre alkalmas pillanatban felszólíttatnék". Ezért mellékletben megküldte Schliknek a Jablonowskinak adott utasítást, hogy a Görgeivel való esetleges találkozáskor annak szellemében járjon el.98 Az ezzel egyidőben Jablonowskinak adott utasítás szerint Görgei nyilatkozatából kitűnik, hogy a magyar ultraforradalmi párttól, s különösen az OHB-tól egészen elvált. „Minthogy nyilatkozatában több olyan hely foglaltatik, melyekből Görgeinek derék jellemére lehet következtetni, és ezzel a lehetőséget megengedik, hogy ő, mihelyt politikai nézeteinek téves voltáról felvilágosítanák, kötelességéhez visszatérne, ebből a célból a másolatban idezárt felszólítás fogalmaztatott és más úton neki megküldetett." (Ez nyilván a Hrankay József nyugállományú huszárszázados által közvetített ajánlat szövege lehetett) .Windisch-Grätz szerint a feldunai hadtest helyzete annyira elszigetelt, és erkölcsi magatartása annyira nyomott, hogy Görgeit rá lehetne bírni a fegy-
