Századok – 1997
Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101
1116 HERMANN RÓBERT vagy engedelmeskedjen. „Szíves köszönet a tanácsért — csattant fel válaszában Kossuth —, miként effektuálná ezt Ön? - bátor vagyok kérdezni. Mi azt gondolok, biztosokat kell evégre küldenünk — küldénk — s nem tesznek jelentést." (Ez persze nem volt igaz, hiszen Kossuth Luzsénszkyéktől január 30-ig legalább három jelentést kapott, s az egyik tartalmát éppen két nappal előbb közölte Szemerével). A Szemere által a tokaji híd felégetéséért felelőssé tett Friwisz Ferenc századost Kossuth egyenesen azzal vádolta, hogy „ezen ember a hidat elégeti, s így Görgeit, ha jönni talál, Klapkától elvágja, veszélybe dönti — úgyhogy aligha egy ármádát nem kell teremtenünk, hogy Görgeit megmentsük — mert a tokaji híd elégetése által el van vágva". Kossuth „szinte borzad", „hogy Görgei most engedelmeskedni talál nekünk..." Az országos haditervet sürgető Szemerének pedig az akadályozó tényezők között említi, „hogy Görgei 50 mérföldnyire van, és még csak seregének elvehetését sem bírjuk a sok kormánybiztosok mellett konstatírozni".84 Kossuth azért is számolt Görgei viszonylag gyors csatlakozásával, mert aznap kaphatta meg Vasváry Károly január 29-én Polgárról keltezett jelentését, amely szerint Görgei csupán négy menetállomásnyira van Miskolctól.8 5 Aznap vagy január 31-én egy újabb futár érkezett Görgeitől, aki jelentette Selmecbánya elvesztését és azt, hogy Görgei január 27-én Kassán akart lenni.8 6 Január 31-én megérkezett Szemere előző napi jelentése is, amelyben értesítette Kossuthot, hogy Görgeitől jött egy újabb futár, de útközben el kellett égetnie a nála lévő leveleket. A futár szerint Görgei január 25-26-án „részint Liptón, részint a Garam völgyén Szepesbe ment".8 7 Végül, szintén ezekben a napokban érkezhetett meg Debrecenbe Görgei január 25-én a hadügyminisztériumhoz intézett jelentése. Ebben beszámolt addigi működéséről, és megígérte, hogy igyekszik eleget tenni az egyesülési parancsnak.8 8 Február 4-én (Görgei ekkor már Lőcsén volt) Kossuth azt írta Szemerének, hogy „ha Görgei állásáról tudunk valami bizonyosat (egy kurírom sem tért tőle vissza) már Pest bizonyosan kezünkben volna".8 9 Február 5-6-án Dembinskinek hosszabban írt eddigi hadműveleti elképzeléseiről. Eszerint a két legfontosabb cél visszafoglalni a fővárost és lélegzetvételnyi szünetet biztosítani Görgei és Klapka hadtestei számára. Már ekkor megemlítette Dembinskinek, hogy Görgeit is a parancsnoksága alá fogják rendelni.9 0 Február 7-én Szemerének írt, s az előző nap Debrecenbe érkezett Hudoba Antal hírei alapján közölte, hogy Görgei „pénteken [február 2-án] reggel két dandárral Iglón volt". Szemere „megfoghatatlannak, sőt, illedelmetlennek" mondta Görgei eljárását. Kossuth erre így válaszolt: „én azt még többnek tartom, mint illedelmetlennek - de erről most még szólni korán és káros volna; majd elkövetkezik ennek ideje". Az eredeti fogalmazvány még vészjóslóbb: „de erről mindaddig, míg seregét rendelkezésünk alá nem kaptuk, szólani korán és káros volna, majd nevén keresztelendjük a gyermeket". Kossuth szerint a főváros mielőbbi visszavételének egyik előfeltétele az, hogy Klapka és Görgei mielőbb egyesüljenek, és semmisítsék meg Schliket.91 Február 7-8-án megérkezett Luzsénszky Pál két, január 31-én írott jelentése is, de ezek Hudoba adataihoz képest semmi újjal nem szolgáltak.9 2 Február 8-án
