Századok – 1997

Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101

1116 HERMANN RÓBERT vagy engedelmeskedjen. „Szíves köszönet a tanácsért — csattant fel válaszában Kossuth —, miként effektuálná ezt Ön? - bátor vagyok kérdezni. Mi azt gondolok, biztosokat kell evégre küldenünk — küldénk — s nem tesznek jelentést." (Ez persze nem volt igaz, hiszen Kossuth Luzsénszkyéktől január 30-ig legalább három jelentést kapott, s az egyik tartalmát éppen két nappal előbb közölte Szemerével). A Szemere által a tokaji híd felégetéséért felelőssé tett Friwisz Ferenc szá­zadost Kossuth egyenesen azzal vádolta, hogy „ezen ember a hidat elégeti, s így Görgeit, ha jönni talál, Klapkától elvágja, veszélybe dönti — úgyhogy aligha egy ármádát nem kell teremtenünk, hogy Görgeit megmentsük — mert a tokaji híd elégetése által el van vágva". Kossuth „szinte borzad", „hogy Görgei most enge­delmeskedni talál nekünk..." Az országos haditervet sürgető Szemerének pedig az akadályozó tényezők között említi, „hogy Görgei 50 mérföldnyire van, és még csak seregének elvehetését sem bírjuk a sok kormánybiztosok mellett konstatí­rozni".84 Kossuth azért is számolt Görgei viszonylag gyors csatlakozásával, mert aznap kaphatta meg Vasváry Károly január 29-én Polgárról keltezett jelentését, amely szerint Görgei csupán négy menetállomásnyira van Miskolctól.8 5 Aznap vagy január 31-én egy újabb futár érkezett Görgeitől, aki jelentette Selmecbánya elvesztését és azt, hogy Görgei január 27-én Kassán akart lenni.8 6 Január 31-én megérkezett Szemere előző napi jelentése is, amelyben értesítette Kossuthot, hogy Görgeitől jött egy újabb futár, de útközben el kellett égetnie a nála lévő leveleket. A futár szerint Görgei január 25-26-án „részint Liptón, részint a Garam völgyén Szepesbe ment".8 7 Végül, szintén ezekben a napokban érkezhetett meg Debre­cenbe Görgei január 25-én a hadügyminisztériumhoz intézett jelentése. Ebben beszámolt addigi működéséről, és megígérte, hogy igyekszik eleget tenni az egye­sülési parancsnak.8 8 Február 4-én (Görgei ekkor már Lőcsén volt) Kossuth azt írta Szemerének, hogy „ha Görgei állásáról tudunk valami bizonyosat (egy kurírom sem tért tőle vissza) már Pest bizonyosan kezünkben volna".8 9 Február 5-6-án Dembinskinek hosszabban írt eddigi hadműveleti elképzeléseiről. Eszerint a két legfontosabb cél visszafoglalni a fővárost és lélegzetvételnyi szünetet biztosítani Görgei és Klapka hadtestei számára. Már ekkor megemlítette Dembinskinek, hogy Görgeit is a pa­rancsnoksága alá fogják rendelni.9 0 Február 7-én Szemerének írt, s az előző nap Debrecenbe érkezett Hudoba Antal hírei alapján közölte, hogy Görgei „pénteken [február 2-án] reggel két dan­dárral Iglón volt". Szemere „megfoghatatlannak, sőt, illedelmetlennek" mondta Görgei eljárását. Kossuth erre így válaszolt: „én azt még többnek tartom, mint illedelmetlennek - de erről most még szólni korán és káros volna; majd elkövet­kezik ennek ideje". Az eredeti fogalmazvány még vészjóslóbb: „de erről mindaddig, míg seregét rendelkezésünk alá nem kaptuk, szólani korán és káros volna, majd nevén keresztelendjük a gyermeket". Kossuth szerint a főváros mielőbbi vissza­vételének egyik előfeltétele az, hogy Klapka és Görgei mielőbb egyesüljenek, és semmisítsék meg Schliket.91 Február 7-8-án megérkezett Luzsénszky Pál két, január 31-én írott jelentése is, de ezek Hudoba adataihoz képest semmi újjal nem szolgáltak.9 2 Február 8-án

Next

/
Oldalképek
Tartalom