Századok – 1997
Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101
1114 HERMANN RÓBERT nyomulván elő". Stein kérte Görgeit, hogy legalább ötnaponként küldjön magáról tudósításokat. „Öntől függ, hogy visszafoglalhassuk a fővárosokat" - fejezte be a levelet.76 Alighogy ezt az utasítást elküldték, olyan hírek érkeztek, amelyek egy újabb parancs kiadását követelték meg. Két, később alaptalannak bizonyult jelentés érkezett arról, hogy az ellenség, Schulzig Pestről Schlik segítségére küldött hadosztálya Tiszafürednél átkelni készül, vagy talán már át is kelt, s Debrecent fenyegeti. Vele szemben csupán a tartalék hadosztály rosszul felfegyverzett zászlóaljai álltak, s így a hadügyminisztérium szerint „vagy a kormány székhelye fenyegettetik, vagy a Pest és Kassa [tehát Windisch-Grátz és Schlik] közötti összeköttetés állíttatik helyre". A minisztérium ezért január 24-én utasította Perczeit, hogy küldjön Poroszlóra 3000 embert Dembinski altábornagy vezetésével szekereken, s ő maga is forduljon vissza egész hadtestével a Tiszához. Január 25-én, mivel nem volt biztos, hogy Dembinski időben eléri Poroszlót, a hadügyminisztérium utasította Klapkát is, hogy küldjön egy zászlóaljat Tiszafüredre.77 A hadügyminisztérium Görgeinek szóló második, szintén január 24-én kelt parancsa már ezekre a hírekre hivatkozva ismételte meg a január 21-i rendeletet arról, hogy a feldunai hadtest vonuljon vissza a Felső-Tiszához, s ebben a legnagyobb sietséget kérte. Emellett értesítette Görgeit Klapka tarcali és bodrogkeresztúri győzelmeiről, Bem gálfalvai sikeréről és Perczel előrenyomulásáról. A többi hadtest helyzetéről közölte, hogy a bácskai hadtest Szeged, a bánsági Arad felé tart. A bánsági hadtest egy hadoszlopa Erdélybe vonul, a többi része pedig azon működik, hogy „az aradi vár ágyúit hallgatásra kényszerítse". Mészáros utasította Görgeit, hogy küldjön be egy állomány- és elhelyezési kimutatást. Az irat szerint Görgeinek és Klapkának Miskolc és Tokaj között kellett volna érintkezésbe lépnie. A fenyegető veszélyre való tekintettel a hadügyminisztérium a legrövidebb, bár a legveszélyesebb útvonalon akarta csatlakoztatni a főerőkhöz.78 Ezekben a napokban érkezett Debrecenbe Szodtfriedt Ferdinánd utászkari őrnagy Kossuthnak szóló levele is. Ez szintén nem volt alkalmas arra, hogy erősítse Kossuth Görgei iránti bizalmát. „Kevés perceim vannak, melyeket e sorokra fordíthatok, némi politikai és hadi intézeteimet Önnel közölni — írta Szodtfriedt — itten nem tudom, de teendem későbben; - mit reménylek seregünk- és vezérünktől, nem mondhatom meg, de legyen nyugalommal Elnök úr, minden figyelemmel kísérem működéseinket..."7 9 Kossuth január 27-én hosszú, sajátkezű levélben mondott köszönetet Klapkának eddigi győzelmeiért. E levelében már határozott formában említette Dembinski fővezéri kinevezésének tervét. E levélből kitűnik, hogy Kossuth — talán Perczel január 20-i levelének hatására is — foglalkozott azzal a gondolattal, hogy kettéosztja a feldunai hadtestet. A levélben ugyanis „Damjanich, Vécsey, Perczel és Ön serege és Görgei (legalább egyrészben) és az itt alakítandó rezerva" koncentrálásáról és kombinált működéséről ír.8 0 Legkésőbb január 28-án megérkezett Luzsénszky Pál kormánybiztos egyik, valószínűleg január 23-i jelentése is. Kossuth ennek alapján tudósította Szemerét, hogy „Görgeit megverték Selmecnél", s hogy „fele seregével Kassa felé jő, ha igaz, akkor Schlik 3 tűz közé kerül".81
