Századok – 1997

Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101

AZ 1849. ÉVI TÉLI HADJÁRAT KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEI 1113 Január 23-án megérkezett Debrecenbe Beniczky január 20-án írott jelentése, s így Kossuth végre megbízható forrásból értesülhetett a bányavárosok biztosításáról. A jelentésből kiderült, Görgei a bányavárosok tartós megszállására gondol, hogy seregét, amennyire lehet felszerelje, de a pénzszűke gátolja az élelmezést. Kossuth sietett is a hírt mindjárt másnap tudatni az ország törvényhatóságaival, a Közlöny pedig ennek kivonatát tette közzé január 25-én.72

Kossuth január 24-én Beniczkyhez írott válaszában ismét kikelt Görgei ellen, mondván, hogy „Görgei — fájdalom, túlságos erővel — melyek ha itt volnának, a hazát bizonyosan megmentenők, ott vesztegel, oly intertentionális terhet hárítva az ottani vidék nyakára, melyet az elviselni nem képes". Perczel január 22-i szolnoki győzelmén felbuzdulva pedig azzal vádolja Görgeit, hogy ha „20 nap alatt tudósítás nélkül nem hágy, és teszi azt, mit a hadügyminisztérium parancsolt, egy hét alatt Pest kezünkben volna". (A szemrehányás már csak azért sem volt jogos, mert éppen Görgei hadmozdulatai, illetve a es. kir. fővezérségnek Görgei terveivel kapcsolatos bizonytalansága tették lehetővé Perczel győztes előretörését). Kossuth értesítette Beniczkyt Luzsénszkyék kiküldetéséről is. Majd megszólalt Kossuthban az agitátor, s a nép levertségéről panaszkodó Beniczkynek azt tanácsolta, biztassa azzal a népet, hogy „Budapest feladása a nemzetet nemcsak nem vesztette el, sőt, maga ezen feladás is egyenesen a bányavárosi vidék védelmében történt, mert ha Görgei Budapestet fel nem adva, seregével azon tájra nem vonul, úgy most azon vidék az ellenség martalékául van kitéve".73 Január 24-én két tudósítás is érkezett a feldunai táborról. Luzsénszky Pál írott jelentéséből Kossuth értesült Aulich Lajos ezredes turcseki győzelméről Götz felett,74

s ezen a napon hozott üzenetet Görgeitől Ludvigh János szepesi kormánybiztos is. Görgei üzenetéből Kossuth megtudta, hogy a feldunai hadtest nem 24 000, hanem csupán 16 000 főből áll, s hogy Görgei egyelőre nem szándékozik elhagyni a bányavárosokat, mert „az ő ottléte nekünk itt 30 000 ellenséggel kevesebb". Kossuth viszont, aki Beniczky jelentései alapján két honvédzászlóaljjal megvédhetőknek hitte a bányavárosokat, Ludvigh útján utasította Görgeit, hogy „5000 embert védelmére hagyjon a bányavidéknek, a többivel jöjjön Schlik ellen". E napon Szemere január 23-i levelére válaszolva rezignáltán jegyezte meg: „Görgei serege úgy áll nézetem szerint, hogy jó, ha valami szolgálatot tesz." Majd így folytatta: „valami radical dolog, például vezérváltozás ott katonai revolúciót tenne." Kossuth, akinek nemrég még csak az volt a legfőbb kifogása a váci nyilatkozat ellen, hogy Görgei abban az OHB-t tette felelőssé a főváros feladásáért, most már a tábornok politikai megbízhatósága iránt is kételyeket táplált: „Maga mondja, hogy ha nincs bizalmunk benne, tegyünk lépéseket, daß er unmöglich wird [hogy lehetetlenné váljon], mert másképpen nem megy." S ezután megemlíti, hogy Görgeinek talán saját politikai céljai vannak.75 Kossuth azonban nem csupán Ludvigh útján utasította a tábornokot. Január 24-én a hadügyminisztérium táborkari osztályának vezetője, Stein Miksa alezredes Mészáros jóváhagyásával utasította Görgeit, hogy 3000 embert hagyjon hátra a bányavárosok védelmére, s „tüstént nyomuljon Kassára és támadja meg Schliket, kit Klapka Tokaj felől visszatartand állodásában, Dembinski altábornagy hadosztálya pedig elvágand az ellenséges nagy hadseregtől - Poroszlóról Eger felé