Századok – 1997
Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101
1110 HERMANN RÓBERT 2000 fő és 12 löveg védi.4 9 Legkésőbb január 15-én Debrecenbe érkezett Repetzky Ferenc Hont vármegyei kormánybiztos. Kossuth tőle tudta meg, hogy Görgei január 10-én Ipolyságon volt.5 0 Szintén ezen a napon, de legkésőbb 16-án egy újabb, ismeretlen forrásból származó tudósítás érkezett a feldunai hadtestről. A jelentés beszámolt a január 11-i ipolysági utóvédharcról, illetve két, január 12-én és 13-án Léva környékén aratott magyar győzelemről is. A tudósítás szerint január 13-án Verebélynél is csata volt, „hol Schwarzenberg előőrei kénytelenek voltak visszavonulni". Az ipolysági győztes utóvédharcot már Beniczky január 12-i jelentése is említette, s ez a tény a másik három győzelem hírét is hihetővé tette.51 Január 17-én Kossuth már e hírek alapján írta Batthyány Kázmér Baranya megyei főispánnak és kormánybiztosnak, hogy Görgei 25 000 emberrel a Duna bal partján működik.5 2 Ezen a napon kapta az első híreket Görgei váci nyilatkozatáról is. Levélben szólította fel Jeszenák János Nyitra megyei főispánt és kormánybiztost, hogy szerezzen híreket ennek tartalmáról. A Felvidék védtelensége miatt panaszkodó Jeszenákot azzal vigasztalta, hogy aggodalma „Görgei tábornok odavonulása által oly nagy mértékben lőn megszüntetve, miképp csak adja Isten, hogy ezen oly nagy mértékben tudtomon kívül történt erő odafordításának a haza kárát ne vallja". E levelében közölte Jeszenákkal, hogy „mi egyébiránt erő összpontosításáról rendelkezénk, mert csak ez mentheti meg a hazát..."5 3 Mészáros Lázár hadügyminiszter ezen a napon arra szólította fel Klapka ezredest, a felső-tiszai hadtest parancsnokát, hogy igyekezzen Görgei hadtestéről híreket szerezni, s azokat jelentse Debrecenbe is.54 Másnap, január 18-án Csány azt írta Kossuthnak: „Még énbennem él a hit, hogy megmenekszik a haza, Görgei fog csatlakozni, csak Perczel tartsa magát." Kossuth ekkor még Vetter Antalt szánta az összpontosítandó fősereg parancsnokául, s Csány e levél tanúsága szerint bízott abban, hogy Vetter elfogadja a fővezérséget, „csak Isten adjon néhány békés napokat".55 Január 19-én Kossuth Szemerét is értesítette Görgei váci nyilatkozatáról, s közölte, hogy intézkedett a feldunai hadtest visszahívásáról is; „ha sikerül, akkor számolhatunk. - A dolog nehéz; mert Csány nem lehet a seregnél, nagyon beteg."56 E levél elküldése után érkezett meg Henryk Dembinski lengyel altábornagy Debrecenbe, s találkozott Kossuthtal. Emlékiratai szerint Kossuth 24 000 főnyinek mondta a feldunai hadtestet, de hozzátette, hogy ezzel az erővel nem lehet számolni, mert senki sem tudja, hogy Görgei hol van és mit akar. Magyarázatként beszámolt Dembinskinek a tábornok váci nyilatkozatáról is.57 Kossuth január 20-án Szemere előző napi jelentéséből értesült arról, hogy Görgei január 15-én Selmecbányán volt. Ebből ismét csak arra következtethetett, hogy a feldunai hadtestre nem lehet egyhamar számítani, noha — úgy tűnik — Görgei feladta a nyugati irányú diverzió tervét, s elképzelhető az is, hogy már az összpontosítási parancs végrehajtásán munkálkodik.58 Másnap, január 21-én Szemere jelentésére válaszolva Kossuth említette azt a szándékát, hogy az egyesült tiszai hadsereg fővezérletét Dembinskire fogja bízni. Az okokat Perczelről írott soraiban fejtette ki: „O örömest fogja magát tapasztalt vezérnek alárendelni; hogy Görgeinek nem, az természetes." Az összpontosítandó hadtestek parancsnokai közül (Görgei, Perczel, Vécsey, Damjanich, Répásy) Görgei
