Századok – 1997
Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101
AZ 1849. ÉVI TÉLI HADJÁRAT KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEI 1111 volt a rangidős tábornok. (Klapka ekkor még csak ezredes volt). Kossuth a váci nyilatkozat miatt sem akarta Görgeit kinevezni, de — még ha bizalma töretlen is lett volna benne — tudta, hogy Perczeit nem lehet Görgeinek alárendelni. Görgeinél rangban idősebb tábornok csak kettő volt a magyar hadseregben: Bem és Mészáros. Bemnek Kossuth már január elején felajánlotta a fővezérséget, de a lengyel tábornok ezekben a napokban indult meg Nagyszeben ellen; az ő megérkezésére egyelőre nem lehetett számítani. Mészáros a kassai vereség óta hallani sem akart arról, hogy harctéri beosztásban szolgáljon, s a magyar hadsereg legtöbb vereséget szenvedett tábornokaként ez nem is lett volna célszerű döntés. Görgeivel rangban nagyjából egyidős volt mind Vetter, mind az altábornagyi rangban szolgáló Kiss Ernő (sőt, a hadügyminisztérium kimutatásai szerint néhány nappal idősebbek is voltak) Kiss Ernőt nemrég távolították el a bánsági hadtest éléről; őt kinevezni megint csak nem lehetett. Vetternek Kossuth december végén már egyszer felajánlotta a fővezérséget, s most is reá gondolt. Az ő kinevezése ellen csak az szólt, hogy november eleje óta rossz viszonyban volt a bánsági hadtestet most vezénylő Damjanichcsal. Kossuthnak tehát ezért is jött kapóra Dembiriski, aki 18 éve altábornagy volt, európai hírű hadvezér, tehát sem rangidősségéhez, sem szakértelméhez nem fért kétség.59 Szintén e január 21-i levélben közölte Kossuth Szemerével, hogy Görgei „innen már három parancsot kapott, hogy seregét hozza vissza, s egy részével Kassának tartson. Válasz még nem jött." Nem is nagyon jöhetett, hiszen Görgei Kossuth január 10-i és Vetter 12-i rendeletét csak január 18-án kapta meg. Luzsénszkyék pedig csak 22-én érkeztek meg Besztercebányára. A szemrehányás azért is érthetetlen, mert Kossuthnak sem január 8-i, sem 10-i, sem 13-i levele nem tartalmazott egyenes parancsot a feldunai hadtest visszafordítására nézve. „Ez emberrel nagy leszámolni valója lesz a nemzetnek, hacsak misztikus kalandjárásának valamely váratlan nagy eredményével nem lep meg." Szemere panaszára pedig, mely szerint az állandó visszavonulásról érkező hírek leverő hatással vannak a népre, Kossuth megjegyezte: „Görgei örökös visszavonulása hozta bajba a hazát."60 Ezen a napon viszont Mészáros elküldte a második rendeletet Görgeinek arról, hogy tegyen jelentést tábora állásáról, s kezdje meg a visszavonulást a Felső-Tisza felé. Nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget, hogy az utasítás kiadására a Dembinskivel történt konzultáció után került sor.61 Rövidesen újabb hírek érkeztek a feldunai hadtestről. Ezek forrását nem ismerjük. A híreket talán a január 21-én a bányavárosokból érkező Gózon Antal hozhatta E hírek szerint Görgei biztosította a bányavárosokat, megakadályozta Hurbant Besztercebánya elfoglalásában, s visszaverte az őt üldöző cs. kir. csapatokat. E hírek egybevágtak Szemere tudósításával arról, hogy Görgei január 15-én Selmecbányán volt, s így január 23-án ezzel megfejelve jelentek meg a Közlöny hasábjain. A kommentár szerint „Görgei folytatja offenzív működését. Irányát felfedezni még káros volna".62 Január 22-én Kossuth már e hírek alapján értesítette Gaál Miklós tábornokot, Batthyány Kázmért és Szeged város közönségét arról, hogy Görgei a bányavidéket biztosította.6 3 Ezt a Horváth Antal Bács megyei
