Századok – 1996

Közlemények - Mesterházy Károly: Avarok; szlávok; magyarok a Bükk-hegységben IV/861

AVAROK, SZLÁVOK, MAGYAROK A BÜKK-IIEGYSÉGBEN 867 Annak ellenére, hogy a nemzetség a fejedelem feltűnő kegyében maradt, az eredeti birtokoknak nagyon kis töredékét tarthatta meg. A zárt központi birtok­tömböt (Váralja-Orsúr vára, Sály, Kács, Geszt, Leány, [BükkJÁbrány, Tiboldda­róc)5 7 három oldalról a királyi, majd később várföldek szorították közre. Észak­keletről Nagygyőr, s lehet, hogy északról is, mert a Garadna mentén bizonytalanok az Árpád-kori faluhatárok. De magának Garadnának a szláv neve is arra utal, hogy várföld volt.58 Kissé nyugatabbra Dédes volt várbirtok, s dél felé a Bükk közepéig elnyúltak határai (1221).59 Az Északi-Bükkben várbirtok volt még Pa­rasznya (1269), Radostyán (1219), Kondó (1240), Jétyő (1280), feljebb Kazinc (1240), és Csokva (1221).6 0 Ismeretlen időben, de talán még a 11. században került északkeleten az egri püspökséghez Kisgyőr,6 1 és nyugaton már az alapítá­sakor az egri völgy nagy része. A déli oldalon jóval ismeretlenebbek a 11. századi birtokosok, hiszen a 14. századi adatok ritkán hasznosíthatók a 11. századra nézve. így ismeretlen Vatta előtörténete. De már Mezőkeresztes, amely (Mező)Nyárádhoz tartozó föld volt, besenyők földje volt. Ok nyilván fejedelmi telepítéssel kerültek földjükre, és a király adományozta el őket szabadságuk meg­tartásával a jeruzsálemi ispotályos kereszteseknek 1238-ban.6 2 Nyárád más része szerzetesi birtok volt Barátinyárád néven (1323),6 3 korábbi birtokosa ismeretlen Bizonytalanok a (Mező)Kövesdre vonatkozó adatok is. Ezzel szemben az ország számos pontján feltűnnek az Örs helynevek, szinte olyan számban, mint a törzsi helynevek.6 4 Vajon nem az elkobzott borsodi, illetve Tisza-menti birtokokért kap­ták cserébe ezeket a falvakat a „törzs" nemzetségei, vagy már a Dunántúl elfog­lalásával is részesedtek az új szerzeményű földből, miként ez más nemzetségeknél, pl. a Katapán nemzetségből való családoknál is feltehető? A Budaörs határában feltárt első nemzedékbeli sírok65 az utóbbi lehetőséget is felvetik. S bár az elmon­dottak alapján a bükkalji és Tisza menti borsodi földeket is Örsúr eredetibb uralmi területének gondolhatjuk, az innen már említett korai sírokat mégsem tekinthet­jük automatikusan Örsúr népe temetőinek. Továbbra is várnunk kell a Kács-Sály körül, esetleg Szalonna körül felbukkanó temetőkre. Örsúr nemzetsége azonban nem lakatlan földre települt. Erre már 1979-ben egyértelmű bizonyítékunk volt, amikor a sályi ásatásokon, az egykori Váralja te­lepülésén két gödörházat sikerült feltárni Gádor Juditnak. Az egyik ház betölté­séből késő avar jellegű cserepek és három késő avar öweret került elő.6 6 Ettől a településtől délre kb. 5 km-re, de még Sály határában késő avar temetőt találtak, melynek néhány sírját szakszerűen tárták fel.6 7 Az avar temető és az avar kori telep a nagy távolság miatt nem tartozhat össze, bár a temetőhöz tartozó telep helye ismeretlen. Csak érdekességként említem meg, hogy a sályi avar temető egyik sírjában nagyon leegyszerűsített formában jelentkezik egy olyan öweret, amely a Komárom hajógyári (lodenice) temető 103. sírjában még teljes szépségé­ben található meg.6 8 Ezek után már az sem meglepő, hogy újabb hasonmás min­tájú csatot közöltek Orosházáról.6 9 A sályi öweret az eredeti kompozíció árny­képének tetszik csupán. De kétségtelen, hogy a veretek és a csat egykorúak, és azonos műhely termékei. A műhely-kérdések kutatása azonban az avar bronz­művesség területén még éppen hogy csak elkezdődött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom