Századok – 1996

Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063

1100 URBÁN ALADÁR fővárosok kir. biztosához fordult és kérte, rendelje el: a Lamberg-gyilkosság eddig rendelkezésre álló iratait az érintett városkapitányi hivatalok sürgősen teijesszék elő. Mint láttuk, ennek a rendeletnek Rottenbiller polgármester másnap mái­eleget tett. A Lamberg-ügy nyomozását rábízták Maschek rendőrbiztosra, akit erre Bécsben szerzett tapasztalatai kiválóan alkalmassá tettek. Ott ugyanis hasonló feladattal kellett foglalkoznia: Latour gyilkosainak kellett nyomára jönnie. (Ter­mészetesen Bécsben a fegyveres felkelés előzményeit, annak résztvevőit és veze­tőit is keresni kellett.) A rendőrbiztosnak munkája elkezdéséhez nemcsak a pest­budai nyomozás anyaga állott rendelkezésre, hanem már munkája kezdetén meg­kapta Kari Redelnek, Lamberg inasának (jágerének) 1848. december 30-án Bécs­ben hivatalosan jegyzőkönyvezett nyilatkozatát. Redel beszámolója teszi egyér­telművé, hogy Lamberg és kísérete Pozsonyból két kocsival szeptember 27-én délután négy órakor indult. Az egyik kocsiban a gróf és Melczer ezredes, a má­sikban egy kapitány utazott a „szolgálati iratokkal". A Fortuna fogadóhoz 28-án 3/4 12-kor értek, azt követően Lamberg civilbe öltözött és egy zárt kocsiban a főhadparancsnokságra hajtatott. Innen a fejleményeket Redel csak a Fortunában lejátszódottak alapján tudta elmondani. Ennek lényege, hogy a királyi biztos tá­vozása után fél órával három civil érkezett, élükön Hajnik, akik hivatalosan tu­dakolták Lamberg megérkezését. A nevezettek távozása után Melczer ezredes érkezett civilben, akit a főhad parancsnok egyik segédtisztje tájékoztatott a veszé­lyes helyzetről, s aki az utazás előkészítését tartotta szükségesnek. Melczer is eltávozott, s ezt követően az utcán riadót doboltak, majd néhány pillanat múlva nemzetőrök rontottak be, kinyittaták az altábornagy szobáját, sietve átnézték a holmiját. Ezután két őr maradt a szobában: egy sorkatona a Porosz herceg gya­logezredből és egy nemzetőr. (Redel a kutatást vezető személyről, a két őrről és egy harmadik hozzájuk csatlakozóról igen pontos személyleírást adott.) Elmon­dása szerint az említett őrség mintegy háromnegyed órája volt ott, amikor kocsin érkező újabb személyek közölték, hogy a grófot a hídon leszúrták. Úgy 3/4 3 körül megjött Hajnik, aki a jáger kérdésére megerősítette gazdája halálát. Redelt Hajnik magával vitte, amikor kocsikon a budai városházára vitték Lamberg holmiját, vele volt, míg Hajnik Hrabovszkyval tárgyalt Lamberg temetéséről, majd magával vitte Pestre, hogy védelmezze. (Ezt a nyilatkozó is így tekintette.) Redel ott várt Hajnikra a szerviták folyosóján, amíg a rendőrfőnök Lamberg temetéséről tár­gyalt, majd együtt mentek el a szemközti Károly-laktanyába a holttestet megnéz­ni. Még aznap este visszatért Budára, ahol a hivatalos személyek jelenlétében a lepecsételt csomagokból kivette a Lamberg felöltöztetéséhez szükséges holmikat, de erre aznap nem került sor. Redel beszámolója szerint ő Budát harmadnap Lamberg segédtisztjével hagyta el, aki csütörtök este gőzhajóval megérkezett, de sikerült inkognitóját megőriznie.50 Maschek rendőrbiztos január 15-én kezdte meg munkáját. Első „ügyfele" Nóvák Dániel építész volt, feltehetően önként jelentkező, aki Balogh János kép­viselő és Hajnik tevékenységéről számolt be. Január 17-én Luther Mártont, a Fortuna bérlőjét, 18-án Stern Móricot, a híd budai hídőrségének aznapi parancs­nokát hallgatták ki. Ezzel megindul a gépezet, s 19-én már három jegyzőkönyv

Next

/
Oldalképek
Tartalom