Századok – 1996
Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063
1096 URBÁN ALADÁR zonban van egy öccse, aki jelenleg a táborban van. A bizottság, amely jelentését a Honvédelmi Bizottmány számára készítette, ehhez óvatosan hozzátette: „Ezen egyénre nézve tehát véleményünk szerint a további vizsgálat elrendelendő volna.' A jelentés említi, hogy az egyik tanú arról számolt be, miszerint az Újpiactéren mint nemzetőr szolgálatot teljesítve egy arra jövő „középkorú ember" azzal dicsekedett, hogy a kezében lévő puskával ő lőtte meg Lamberget. Ez azonban valótlanság, állapítják meg, mivel a hídon lövés nem történt, s a boncolási jegyzőkönyv sem ismer lőtt sebet. Fontos vallomást tett az 5. zászlóalj 4. századának hadnagya (civilben cipészmester), aki aznak délután a Károly-laktanya őrségének parancsnoka volt. Elmondta, hogy alig tudta megakadályozni a laktanyába betóduló tömeget, hogy emberei fegyverét el ne vegyék. Rövidesen azután „népcsoportok alakultak az udvaron kaszákkal és puskákkal felfegyverkezve és kivonultak a laktanyából. Vezetőiket azonban nem tudta megnevezni. A bizottság az utolsók között szerezte be a Blazovich őrnagyot a várba viszszavivő 14. számú pesti bérkocsis vallomását. Eszerint az őrnagyot a várban a gránátos laktanya mellé vitte (ahol Ottinger tábornok lakik?), ahonnan egy ismeretlen úrral tért vissza, akivel együtt az Országház utcán a Főtérig (ahol a bérkocsik állnak) vitették magukat. Ott kiszálltak és az őrnagy kifizette a fuvart. Ennek a vallomásnak ismeretében kérték a főhadparancsnoktól Blazovich Károly őrnagy nyilatkozatát, amelyet ugyancsak mellékeltek. Ennek a nyilatkozatnak az érdekessége az, hogy az őrnagy előadása szerint a Majláth György lakásához vezető rövid úton beszélgettek az altábornaggyal. (Az út rövidségét az magyarázza, hogy ekkor még megvolt a várnak a Tabánra nyíló, a hajóhídhoz közel eső kapuja.) Blazovich szerint Lamberg kijelentette, hogy zsebében olyan parancs van, amelynek értelmében a bánnak az ellenségeskedést azonnal meg kell szüntetnie. Egyben közölte, hogy küldetését kifejezetten azzal a feltétellel fogadta el, hogy az országba betört Húrban pánszláv vezér eltávolítására meghozzák a szükséges rendszabályokat. Végül Blazovich szerint az altábornagy úgy nyilatkozott, hogy ha bármelyik fél őt mint királyi biztost nem ismeri el, úgy azonnal hajlandó küldetéséről lemondani és Pozsonyba visszatérni. Blazovich beadványának további érdekessége az, hogy amikor Lamberg kívánságára iratokat vitt utána Majláth lakására, ő akkor közölte vele, hogy Batthyány nem tért vissza még a táborból. Ezt az altábornagy nagyon sajnálta, s ekkor bízta meg az őrnagyot, hogy téijen vissza a várba, értesítse Melczer ezredest, hogy intézkedjék a továbbutazáshoz szükséges lovakról. (Lamberg saját kocsiján érkezett, — de a lovakat bérelte.) A nyilatkozat valójában azt uja körül, hogy Lamberg ekkor már felfogta veszedelmét — az utcáról feljött Blazovich beszámolhatott neki a tapasztalható izgalom okáról —, ezért küldte előre az őrnagyot - és ezért maga sem a ház előtt ácsorgó bérkocsival indult vissza Budára. Blazovich nyilatkozata végül beszámol arról, hogy Melczert értesítve elváltak útjaik. О sietve a főhadparancsnokság épületéhez ment, amelyet bezárva és tömegtől körülvéve talált. Ekkor Pestre sietett, Kossuthnak jelentést tett, aki Hrabovszkynak menlevelet (?) adott, s az őrnagy ekkor három úr kíséretében frakeren visszatéri, de akkorra már a főparancsnok nem volt életveszélyben.
