Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
A MAGYAR KORONA NÉIIÁNY ALAPKÉRDÉSÉRŐL 941 vegkörnyezetével együtt: „De az oroszok és ezek vezére...szövetségesekként magukhoz vették a besenyőket és a nyugaton, Pannoniában megtelepedett türköket,...". 4. csoport. A legfontosabb idézet a Bekker kiadás 527. oldalán az 1040-es évre vonatkozik, tehát sokkal későbbi időre, mint az eddigi idézetek. Ez az egyetlen középkori forrás, amelyben a „Türkia királya" kifejezés előfordul — a magyar korona zománcképén kívül. Ebben a mondatban egyúttal előfordul a Pannónia név is. Az idézetet a 13. forrásban, Michael püspök kiegészítésével együtt közlöm. 5. csoport. Még egyszer fordul elő a Pannónia szó a műben, (Bekker kiadás: 582. o., ezt a helyet csak a BT említi, az ÁMTBE-ben nincs említve). Az 1050. körüli időben a besenyőkről ezt írja: „A besenyők népe skytha nép,.... A Duna túlsó partján élnek, a Borüsthenos folyótól Pannoniáig elterülő síkságokon,...". 12. IOANNES SKYLITZES FOLYTATÁSA (ÁMTBE 95-96. o.) az 1057-1079 közötti időszakkal foglalkozik. Hogy vajon ez is Skylitzes munkája-e, vagy másé, az erre vonatkozó kérdés nincs eldöntve. Két idézetben van szó a magyarokról. Az első szemelvény az 1059-es évre vonatkozik, a magyarok kétszer vannak benne említve, mindkétszer ungri néven. Megjegyzem, hogy ugyanerről az eseményről, nagyjából hasonló időben író Michael Attaleiates a sauromaták nevet alkalmazza a magyarokra. A második idézet az 1070-es évekre vonatkozik, és ebben a Magyarország királya kifejezés is szerepel, Magyarország az Ungria szóval, a királyi cím pedig a kral szóval van jelölve. 13. MICHAEL PÓTLÁS AI (ÁMTBF: 97-98. o.) Michael diabolisi püspök néhány kiegészítést tett Skylitzes munkájához a kézirat 1118-ban történt lemásolása során. Két részletben van szó a magyarokról. Az első a 10. század végére vonatkozik. Ebben Magyarország királyáról esik szó, Magyarország Ungriaként, a király kral-ként van említve. A másik szemelvény pontosan a Skylitzesnél említett, 4. csoportba tartozó idézetnek a kiegészítése, s így az 1040-es évre vonatkozik. A szöveg a következő, Michael kiegészítése dőlt betűvel: „Ebben az évben történt Bulgária elpártolása is ilyen módon. Egy bizonyos bolgár, Petras, kinek mellékneve Deleanos, egy bizánci férfi szolgája, elszökve a fővárosból Bulgáriában csavargott, és eljutott Moravosig és Belgrádig (Pannónia erődjei ezek, melyek a Dunán túl fekszenek, és szomszédosak Türkia királyával), és azt híresztelte, hogy ő Romanosnak, Samuel fiának a fia, akit neki Ungria királyának a leánya szült, az a leány, akit [Romanos] még Sámuel életében meggyülölt és elűzött, és feleségül vette a csodaszép larissai Eirenét. Felrázta a bolgárok népét, amely kevéssel előbb hajtotta nyakát rabigába és nagyon vágyódott a szabadság után." Moravcsik fordításában a „Türkia királyával" kifejezést „a magyar királylyal", „Ungria királyának" kifejezést „Magyarország királyának" kifejezéssel fordította, ezeket szándékosan helyettesítettem az eredeti szóval. 14. IOANNES ZONARAS (ÁMTBF: 98-101.O.) történeti munkája kevéssel 1118 után készült, s számunkra roppant fontos adatokat tartalmaz. A magyarokról tíz helyen tesz említést munkájában Az oldal- és sorszámot Büttner-Wobst kiadásából idézem.85 Az idézetekben, ahol az AMTBF ungrosokat használ, meg-
