Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
942 HOLLER LÁSZLÓ tartottam az eredeti formát, ahol magyarokat ír, ott viszont az em deti görög alak átírásaként ungrokat használok. SKYLITZES ZONARAS Hely Idézet Hely Idézet 255:3: az ungroknak is nevezett türkök 443:1 türkök, akiket ungrosoknak is neveznek 255:16 türkök 443:10 ungrok 255:22 türkök 443:15 ungrok 256:8 türkök 444:2 türkök 328:3 türkök 484:7 a türkök (már előbb is mondottuk, hogy az ungrosokat így nevezik) 372:6 türkök 512:13 a türkök, vagyis ungrosok 384:15 a Pannoniában megtelepedett türkök 523:18 a Pannoniában lakó türkök SKYLITZES FOLYTATASA 645:17 ungrok 671:5 ungrok 645:21 ungrok 671:6 ungrok 748:2 ungrok A fentiekből a névhasználat változására vonatkozó döntő fontosságú következtetéseket vonhatunk le. Az első hét adat tartalmi átvétel Skylitzestől, aki munkáját a 11. század második felében írta. О csak egyszer, a legelső alkalommal használta „az ungroknak is nevezett türkök" magyarázó formulát, s utána változtatás nélkül használta a forrásai alapján a türk népnevet. Ellenben az 1118 után működő Zonaras már mindössze egyszer vette át magyarázó megjegyzés nélkül a türk népnevet és egyszer a Pannoniában lakó türkök formulát, viszont háromszor már az ungrok névre utaló, magyarázó szöveggel együtt használta a türk szót, két további esetben pedig helyettesítette a Skylitzes szövegében található türkök szót az ungrok szóval. Ezután egymás után kétszer szerepelnek a magyarok egy 1059-re vonatkozó részletben, a tartalmilag alapul szolgáló Skylitzes folytatásához hasonlóan ungrokként említve. Végül még egy helyen, amely 1118-ra vonatkozik s valószínűleg Zonaras saját fogalmazása, az ungrok szerepelnek. Ez mutatja, hogy a 12. század első negyedére gyakorlatilag megszűnt a türk népnév magyar jelentése. 15. MICHAEL GLYKAS (ÁMTBF: 108-109. o.) Az 1118-ig terjedő történeti munkában egyszer fordul elő a magyarok neve, a fentebb említett 1059-beli eseményekkel kapcsolatban, ungrikok alakban. 16. ANNA KOMNENE (ÁMTBF: 101-108. о.) I. Alexios császár lányának 1148-ban befejezett munkája az 1069-től 1118-ig terjedő időszakkal foglalkozik. Az írónő, bár erősen archaizáló tendenciával, de konzekvensen használja a népneveket, a magyarokat mindenütt dákoknak nevezi.86 Viszont Magyarország megnevezésére, amely kétszer fordul elő munkájában, az Ungriát használja. 17. ISMERETLEN SZERZŐ KRÓNIKÁJA. (ÁMTBF: 338. o.) Egy 14. századi kéziratban található, 1118-ig terjedő történelmi munkában még előfordul a Türkia szó Magyarország jelentéssel. Az idézet a következő: „Ez a császár...Ez feleségül adta fiának, Ioannesnek a nyugati Turkiának is nevezett Magyarország fejedelmének leányát." Az idézetbeli Magyarország az eredetiben Ungriaként van megnevezve.
