Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
A MAGYAR KORONA NÉHÁNY ALAPKÉRDÉSÉRŐL 911 hanem attól kissé eltérően. Feltételezem, hogy a felső rész ekkor sérülésmentes, hibátlan állapotú volt. Noha a 0.4 mm vastag aranylemezek elég hajlékonyak, de a boltívek és a zárólemez rögzítése merev volt. Ha az előlre kerülő boltívet pontosan a Jézus-kép tengelyébe állították, akkor a jobbra és balra álló boltívek helyzete nem volt pontosan merőleges az abroncs szimmetriatengelyére: a jobb oldali boltív 4 1/2 mm-rel közelebb esett a korona hátsó része felé, mint a bal oldali. Azért, hogy a boltívek felszegecselését az ékkővel díszített mezők szélén lehessen elvégezni, ami a legbiztonságosabb rögzítést szolgáltatja, az ovális ékköveket tartalmazó, jobb és bal oldali mezők helyzetét jelölték ki először. Ezután fenntartva a szabályos mezőtávolságokat a zománcképek és az ékkövek számára, jelölték ki az abroncs elülső részén a mezők határvonalait. Ebből adódott, hogy az elülső mező bal széle a Jézus-kép középvonalához 4 1/2 mm-rel közelebb esett, mint a jobb széle. így jött létre az elülső mező aszimmetriája. Ezután hátrafelé haladva jelölték ki a mezők helyét. Ekkor egy picit „csalt" az ötvösmester, ugyanis a jobb oldalon, a Damján-kép és a hátrafelé utána következő ékkő mezője számára öszszesen 1 1/2 mm-rel kisebb helyett hagyott, mint a bal oldalon a Kozma-kép és az utána következő mező számára. Ebből adódott, hogy hátul 4 1/2 mm helyett csak 3 mm a különbség a mező két része között, s ezért a hátsó mező tengelye 1 1/2 mm-rel tolódott el a geometriai középtől. Ugyanez a feltevés megmagyarázza a függőtartó szemek aszimmetriáját is, mivel szemből nézve fenntartották a geometriai középhez képest majdnem azonos távolságot, de oldalt feltűnő lett volna, hogy a bal oldali hátsó függő a felső rész boltívjének sávján kívül helyezkedik el, míg a jobb oldalon azon belül, ezért a jobb oldalon a hátrafelé elhelyezkedő függőt 4 1/2 mm-rel közelebb forrasztották a hátsó középvonalhoz. Ezzel elérték, hogy a jobb oldali hátsó függő is a boltíven kívülre került. Milyen mértékű eltérés okozhatta ezt az aszimmetriát? Az abroncs belső kerülete 635 mm.8 Ezt felhasználva, közelítőleg körnek tekintve az abroncsot nagyon könnyen jó közelítéssel megbecsülhetjük az eltérés mértékét: 2.25: 635 x 360°= 1.3°, a 90°-tól való ekkora eltérés eredményezhette az abroncs aszimmetriáját. Tehát eredetileg az elülső és a jobb oldali boltív között 91.3°, a jobb oldali és a hátsó között 89°, a hátsó és a bal oldali között 91°, végül a bal oldali és az elülső között 88.7°-os szög lehetett. (3. ábra) (T-4) Mivel ez a feltételezés az abroncson észlelt és a készítés korai fázisában létrejött mindkét aszimmetria okát és annak szándékosságát megmagyarázza, ezért igazoltnak tekintem a következőket: A felső rész készen volt az alsó rész elkészülte előtt, tehát korábban készült. Az alsó részt kifejezetten a felső rész koronává történő kiegészítése céljából készítették. (T-5) Ebből adódik az a következtetés is, hogy a felső rész Jézus-képe nem az alsó rész képének az utánzata, hanem pont ellenkezőleg, az szolgált mintául a párta Jézus-zománcképéhez. (T-6) Röviden szeretnék megemlékezni a korona alsó részének egy harmadik aszimmetriájáról is. Nevezetesen arról, hogy az abroncs nem kör-, hanem ellipszis alakú. Hosszanti belső átmérője — pontosabban az ellipszis nagytengelye — 209 mm, a keresztirányú átmérője — azaz az ellipszis kistengelye — 198 mm. Ennek
