Századok – 1996

Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907

912 HOLLER LÁSZLÓ az aszimmetriának a vizsgálatára nem volt szükségem ahhoz, hogy a fenti állításaimat igazoljam. Pedig ennek az aszimmetriának is az az oka, hogy az alsó részt a készen lévő felső részhez készítették. A korona eredeti alakjának a rekonstruálása kívül esik ennek a tanulmánynak a keretein, de annyit röviden megemlítek, a fényképek vizsgálatából megállapítottam, hogy a boltíveket az eredeti helyzetükhöz képest egy negyedköríwel elforgatták, s eredetileg az elülső és a hátsó boltív volt a leghosszabb. (T-7) 2. MIKOR KÉSZÜLTEK A KORONA RÉSZEI? 2.1 Az alsó rész 2.1.1. Az alsó részről. A korona alsó része a felső rész koronává történő kiegészítése céljából készített, gondosan tervezett műalkotás. A gondos tervezettségre utal az egész ötvösmunka számos szimmetria-vonása. Michael császár képét kivéve, a zománcképek mérete és alakja esztétikusan illeszkedik az abroncshoz. A három hátsó zománcképet leszámítva, a képek elrendezése teljes jobb-bal szimmetriát mutat ikonográfiái szempontból is, ebből következik, hogy a két arkangyal, a két katonaszent, a két orvosszent, valamint az alsó rész Jézus-képe egyértelműen ehhez a koronához készült, tehát ezen zománcképek készítésének ideje és helye azonos a korona alsó részének készítési idejével és helyével. A zománcképek felirata és összes stílusjegye alapján az alsó rész készítésének helye minden kétségen kívül Bizánc. 2.1.2. Az alsó rész zománcképeiről. A Michael császárt ábrázoló zománckép magassága 8 mm-rel nagyobb, mint a foglalatáé, ezért eredetileg nem ehhez a koronához készült és bizonyosan más kép volt a helyén. Mivel számára a koronán más lehetséges hely nincs, ezért nyilván egy más tárgyon volt korábban. A Konstantinos-kép teljes stílusazonosságot mutat Michael császár képével, ezért nagyon valószínű, hogy ez a kép sem ehhez az abroncshoz készült. Összetartozásukra vonatkozó gyanúnkat megerősíti, hogy mindkét képen ábrázolt személy egyenesen előre néz (és nem oldalra, mint a többi képen) és mindkét képnek piros színű a felirata (és nem fekete). Továbbá mindkét uralkodó majdnem teljesen azonos koronát visel a fején, azonos maniakiont hord a nyakán és majdnem azonos labarumot tart a jobb kezében. Tegyük alaposabb vizsgálat tárgyává az abroncson elhelyezkedő zománcképeket méreteik szempontjából. A képeket a rövidség kedvéért betű- és számjellel látom el, a jobb oldalon lévőket élőiről hátrafelé ZJl-től ZJ4-ig, a bal oldalon ZBl-től ZB4-ig jelölve. így például Gábriel arkangyal képe a ZJl-es, a Konstantinos-kép a ZJ4-es. A magasságot M-mel, a szélességet SZ-szel jelölöm, az adatok milliméterben értendők. Az első két oszlopban a zománclemez teljes mérete szerepel, a második két oszlopban az ábra és a felirat együttesének a teljes befoglaló méretei, a harmadik két oszlopban csak az ábrák főtömegének magassági és szélességi mérete, végül az utolsó oszlopban az ábráknak és feliratoknak .a zománclemez széléhez legközelebbi pontjának a távolsága a lemez szélétől. Az első két