Századok – 1996
Közlemények - Mesterházy Károly: Avarok; szlávok; magyarok a Bükk-hegységben IV/861
874 MESTERHÁZY KÁROLY 66 Parádi Nándor: A sály-latori palmettás zablapálca. Fol. Arch. 36 (1985) 173-180.; Mesterházy Károly: Az Örsúr nemzetség Váralja faluja. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Szerk.: Nóvák László - Selmeczi László. Nagykőrös 1986. 85-103.; Borouszky Samu: Borsod vármegye története I. 59.: 1447-ben már pusztának írják Váralját. 56 Kozák Károly: Adatok Kács történetéhez. Herman Ottó Múz. Évk. 7 (1968) 231-266.; Mesterházy Károly: Köznépi ékszerek nemesfém változatai: arany S végű hajkarikák. Alba Regia 20 (1983) 143-151. 67 Györffy György: Történeti Földrajz I. 741. és a községeknél. 58 Györffy György: Történeti Földrajz I. 773.; Kiss Lajos: FNESz I. 497. 59 Györffy György: Történeti Földrajz I. 769-770. 60 Györffy György: Történeti Földrajz I. 800., 801., 782., 778., 780., 768. 61 Györffy György: Történeti Földrajz I. 774-775. 62 Györffy György: Történeti Földrajz I. 781. 63 Györffy György: Történeti Földrajz I. 794. 64 Kristó Gyula - Makk Ferenc - Szegfű László: Adatok „korai" helyneveink ismeretéhez I. Acta Hist. Szeged 44 (1973) 58-59.; Török Sándor (Györffy Gy. bevezetésével): Mi volt a neve a három kabar törzsnek Sz 116 (1982) 991., 1057., 1020-1021. 65 Melis Katalin: Honfoglaláskori leletek Budaörs-Tűzkő-hegyről. Bud. Rég. 29 (1992) 95-106. 66 Hellebrandt Magdolna - Simán Katalin: Régészeti kutatások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1979. évben. Herman Ottó Múz. Évk. 19 (1980) 94. 67 К Végh Katalin: Avarkori leletek a miskolci múzeumban. Herman Ottó Múz. Évk. 7 (1968) 47-90. 68 Trugly Sándor: Gräberfeld aus der Zeit des awarischen Reiches bei der Schiffswerft in Komarno II. Slovenska Arch. 41 (1993) 191-352.; Uő.: Griffek és oroszlánok népe. Kalligram, Pozsony 1994. 7. kép.; K. Végh Katalin: Avarkori leletek 11. t. 3-7. 69 Juhász Irén: Awarenzeitliche Gräberfelder in der Gemarkung Orosháza. Monumenta Avarorum Archaeologica I (1995) 16. t. 9. és 29. t. 9. 70 Csallány Dezső: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Bp. 1956. No. 951. és 169. 71 К. Végh Katalin: Avarkori leletek.; Lovász Emese: Késő avar temetőrészlet feltárása Alsózsolcán. In: Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből 75-89. 72 Lovász Emese: Késő avar temetőrészlet 85. 73 Szabó J. Győző: A Bükk emberföldrajza az újkőkortól a magyar honfoglalásig. In: Bükki nemzeti park 303. 74 Szabó J. Győző: Das Gräberfeld von Bélapátfalva aus dem 9. Jahrhundert. Comm. Arch. Hung. 1987. 83-98. 75 Szabó J. Győző: Heves megye népvándorláskori történetének néhány kérdése. In: Dolgozatok Heves megye múltjából 30-37.; Uő.: Topographische Angaben zur spätvölkerwanderungszeitlichen Siedlungsgeschichte des Mátra-Gebietes. Studijne Zyj. 16 (1968) 245-251.; Uő.: Heves megye régészeti emlékei II. In: Heves megye műemlékei I. Szerk.: Dercsényi Dezső. Bp. 1969. 41-63. A külső Csörszárok vonalán kívül, Szabolcs megyében sem kerültek elő avar leletek, mint írja Bóna István: A honfoglalás előtti kultúrák és népek. In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája I. Szerk.: Cservenyák László. Nyíregyháza, 1993. 115. 76 Hellebrandt Magdolna: Miskolc kelta kora. In: Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből 33-74. 77 Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod várai 16-17.; Páiducz Mihály: Bükkszentlászló-Nagysánc. MTA Régészeti Intézetének Közleményei I. Bp. 1970. 99-100. 78 Bakó Ferenc: Hegyek, erdők, emberek... 336. 79 Nevizánszky, Gábor: Kostrové pohrebisko z doby avarskej rise vo Vyskovciach nad Iplom. In: К problematike osidlenia stredodunajskej oblasti vo vöasnom stredoveku. Nitra 1991. 103-165. 1.1. 8. 80 Malinowski, Tadeus: Wczesnosredniowieczne praznice w Wielkopolsce. Przeglad Arch. 11. kötet 32-33 fűzet (1957-58) 1959. 68-80. 81 Parczewski, Michal: Die Anfange der frühslawischen Kultur in Polen. Veröffentlichungen der Österreichischen Gesellschaft für Ur- und Frühgeschichte 17 (1993) 107. 82 Budinsky-Kricka, Vojtech: Kralovsky Chlmec. Zachranny vyskum na slovanskom mohylniku. Nitra 1980. A leletek korát késő avar szíjvég és honfoglaló nyílcsúcs jelzi: XXI. t. 5, 8. A zemplénagárdi korai szláv leleteket halomsírból származóknak határozta meg Wolf Mária: A Felső-Tisza vidék 9. századi szláv emlékei. In: Honfoglalás és régészet. Szerk.: Kovács László. Bp. 1994. 119-128.
