Századok – 1996
Közlemények - Mesterházy Károly: Avarok; szlávok; magyarok a Bükk-hegységben IV/861
AVAROK, SZLÁVOK, MAGYAROK A BÜKK-IIEGYSÉGBEN 875 Míg azonban a hamvak meghatározása nem történik meg, a lelőhely jellege (temető-e vagy telep) nem bizonyított. 83 Zoll-Adamikova, Helena: Wczesnosredniowieczne cmentarzyska szkieletowe Malopolski II. Prace Komisji Archeologicznej 11 (Warszawa-Wroclaw-Krakow-Gdansk 1971) 139, 143, 213. 84 Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században 466.: „magalan que sepulture paganorum nuncupatur". A magalan szót a szláv mogylany — mogyla — sír szóból magyarázza. Vö. a Galánta-Taksony körüli szláv temetőkkel, 99. jegyzetben. 85 Chropovsky, Bohuslav: Slovanské pohrebisko z 9. storoéia vo Velkom Grobe. Slovenska Arch. 5 (1957) 176-214. A 122. sírban honfoglaló nyílcsúcs is volt, tehát a 10. század elejéig használatban maradt. 86 Kraskovska, Ludmila: Viskum v BeSenove v roku 1950. Slovenska Arch. 6 (1958) 423. 87 Porubsky, Jozef: Slovansky mohylnik vo Velkych Ilostiach, okr. Bánovce/Bebr. Slovenska Arch. 3 (1955) 222-234. 88 Plachá, Vetvnika - Hlavicová, Janá - Keller, Igor: Slovansky Devin. Bratislava 1990. 69-70. 89 Kixiskovsky, Ludmila: Pohrebisko v Bernolakove. Slovenska Arch. 10 (1962) 443-445. 90 Bárdos Edith: IX. századi temető Kaposvár határában. Somogyi Múz. Közi 7 (1985) 5-45.: Kaposvái; 61-es út.; Török Gyula: Sopronkőhida IX. századi temetője. Bp. 1973. 91 Plachá, Veronika - Hlavicová, Janá - Kellet; Igor: Slovansky Devin. E 35. kép. 92 Nevizánszky, Gábor: Slovanské ziarové pohrebisko v Bajci-Vlkanove. Arch. Rozhl. 44 (1992) 393-417. 93 Kiss Lajos: Ómagyar tulajdonnév-vizsgálatok. MNy 82 (1986) 166-168.; Györffy György: Történeti Földrajz I. 767-768. 94 Györffy György: Történeti Földrajz I. 810., 786., 815. 95 Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században 407., 408^409. E helynevek jelentése jobbára a természeti környezetre, növényzetre vonatkozik, pl. Varbó füzes patak értelmű: Kiss Lajos: FNESz I. 733.; Györffy György: Történeti Földrajz I. 785.; Tardona személynévi, de szilárd, nem ingoványos talajra vonatkozhat: Kiss Lajos: FNESz II. 619. Csernely alapszava a szl. fekete: Kiss Lajos: FNESz I. 324. Tapolca és Tapolcsány jelentése melegvizű forrás vagy patak: Kiss Lajos: FNESz П. 615. Garadna jelentése várhoz tartozó és Borsod megyében négy is volt belőle: Kiss Lajos: FNESz I. 497., Györffy György: Történeti Földrajz I. 736. Parasznya neve a köles, illetve a prószalepény szóval egyezik: Kiss Lajos: FNESz II. 319. 96 Szabó J. Győző: Heves megye népvándorláskori történetének néhány kérdése 33-37.; Uő.: Heves megye régészeti emlékei II. főleg 53-44., és 58. A szláv helynevek felhasználhatóságát a legkorábbi településtörténethez azonban koránt sem kíséri egyöntetű helyeslés, 1. Parczewski, Michal: Die Anfange... 122. 97 Szabó J. Győző: A Bükk emberföldrajza... 302.; Uő.: Heves megye régészeti emlékei П. 61. 156. jegyzet. 98 Fusek, Gabriel: Vcasnoslovanské sidlisko v Nitre na Mikovom dvore. Slovenska Arch. 39 (1991) 291-292., 294. 99 Fusek, Gabriel: Slovensko vo vöasnoslovanskom obdobi. Nitra 1994. 14. t. 1., 46. t. 4., 52. t. 6., 62. t. 3. 100 Parczewski, Michal: Die Anfänge... 31. t. 3. 101 Parczewski, Michal: Die Anfänge... 93. 102 Szabó J. Győző: Heves megye népvándorláskori történetének néhány kérdése 34-35.; Uő.: Topographische Angaben... 245-249.; Tocik, Anton: Pohrebisko a sidlisko z doby avarskej riSe v Prsi. Slovenska Arch. 11 (1963) 172.: korábban A. Tocik úgy vélte, hogy Közép-Szlovákia, a Mátra és a Bükk északi oldala dél felől települt be szlávokkal. Erre a persei temető szlávnak tartott avar emlékei alapján következtetett. Abban nyilván igaza volt, hogy az avarok dél felől telepedtek meg Persén. 103 Parczewski, Michal: Die Anfänge... 93., 125.; Fusek, Gabriel: Zur Chronologie der frühslawischen Periode in der Slowakei, in: Probleme der relativen und absoluten Chronologie ab Latenezeit bis zum Frühmittelalter. Krakow 1992. 293-295.; Fusek, Gabriel: Slovensko vo vÈasnoslovanskom obdobi 109. ш E módszer alapján Mechthild- Schulze-Dörrlamm: Untersuchungen zur Herkunft der Ungarn zum Beginn ihrer Landnahme im Karpatenbecken. Jahrbuch RGZM 35 (1988) 373^478. а honfoglaló magyarok Kárpát-medencei megtelepedését a honfoglalás évszámának elfogadott 895. elé tette. Ezt végül is a 862-es évi kalandozás csak támogatja. Még sem állíthatjuk, hogy a magyarok már 862-ben megtelepedtek a Kárpát-medencében.
