Századok – 1996
Közlemények - Mesterházy Károly: Avarok; szlávok; magyarok a Bükk-hegységben IV/861
KÖZLEMÉNYEK Mesterházy Károly AVAROK, SZLÁVOK, MAGYAROK A BÜKK-HEGYSÉGBEN A Nagyalföld északi peremét a Duna-kanyartól kezdve hegyek sora szegélyezi: a Börzsöny, a Mátra, a Bükk és a Zempléni hegyek. Ezek legmagasabb pontja is csak 1000 m körül van. Közülük legnagyobb kiterjedésű a Bükk, amely nevét egykor legjellemzőbb fájáról kapta. A hegység kelet-nyugati irányban a Sajó völgyétől a Tarna völgyéig 45 km, észak-déli irányban pedig Mályinkától Kácsig kb. 25 km. Három nagyobb egységre oszlik. Középső részét a Magasbükk vagy Bükk-fennsík alkotja: ez kb. 20 km hosszű és 6-7 km széles, magassága 900 m, melyből további 50 csúcs emelkedik ki még magasabbra. A Déli-Bükk átlagmagassága 650-700 m. Az Eszaki-Bükk, melynek egy része szintén eléri ezt a magasságot, a hozzá csatlakozó Upponyi-hegységen keresztül ereszkedik le a Sajó völgyébe (1. kép).1 Két nagyobb város alakult ki mellette: nyugaton Eger, keleten pedig Miskolc. A hegyet kisebb-nagyobb falvak veszik körül. Valamennyinek legalább 800-1000 éves múltja van. A Bükk belseje azonban a 18. századig település nélküli volt. Ma is csak három községe van, melyek az egykori hutákból fejlődtek ki: Répáshuta (1766), Huta, később Óhuta (1730,1766), és Újhuta (1766). Az utóbbi nevét Bükkszentkeresztre változtatták, Ohutából Bükkszentlászló lett.2 A Bükk-hegységet nagy kiterjedésű erdő borította, melynek szélein és irtásain falvak települtek. Az erdők csendjében bencés, ciszterci és ptüos kolostorokat építettek. Az I. István által alapított egri püspökség3 a hegy nyugati oldalán terjeszkedett. Észak felé néhány km-re németeket telepítettek (Németi, ma Felnémet). Falujukat 1261 óta említik. Felnémet határában 1347-ben kezdik építeni egy korábbi remetelak alapjain új kolostorukat a pálosok.4 Északkelet felé, Felsőtárkányban 1329-33 közt karthauzi szerzeteseket telepít az egri püspök,5 s ugyanitt ismernek egy Lambot-égés irtásföldet,6 amely valószínűleg az 1298-ban említett Lomboth vallon telepes nevét őrzi. De még Egertől délre is erdőségek voltak, melyek irtásain jött létre Tálya falu (ma Nagytálya). A tatárjárás után alapíthatták vallon telepesek, mint neve is mutatja (1275: Tala latine). A szó az ófrancia taille-irtvány szóból származik.7 Irtványra utalhat Zsérc neve is, amely szláv eredetű, és az erdőégetéssel nyert tisztásra vonatkozó Zár helynévből alakult.8 18. századi irtáson létesült Répáshuta is, amely előbb répás-répatermelő föld volt.9 Még északabbra, Apátfalván a ciszterek alapítanak egy monostort 1232-ben (ma Bélapátfalva),1 0 amely szintén az erdőben, annak szélén feküdt. A keleti oldalon, Miskolc mellett délre, Tapolcán bencés apátság
