Századok – 1996
Közlemények - Petri Edit: A görögök közvetítő kereskedelme a 17–19. századi Magyarországon I/69
74 PETRI EDIT A kereskedelmi összeköttetés fontosságát jól érzékelteti egy 1746-ban Moszchopoliszban kiadott könyv ajánlása, mely szerint: ,A Magyarországon élő kereskedők használatára" szolgált. A házakon a magyaros építkezés nyomai is megmaradtak. Igen érdekes adalék a szoros kapcsolatra, hogy az (I. világháború idején végbement nagy pusztulás után is) fennmaradt moszchopoliszi Szent-Miklós és Szent Borbála templomban a 18. századi donátorképek a jótevőket magyar népviseletben ábrázolják. Sziatiszta városnak körülbelül 200 családja állott összeköttetésben az osztrák birodalom városaival. Magyarország különböző helyein őrzött, egykorú görög sírfeliratok tanúsága szerint a templomokat és az ikonfalakat a 18. század végén a 19. század elején gazdag görögök „telepesek" pénzén építették. Sziányiban egy kolostor harangján áll a következő felirat: „Varszia Anasztazin Hadzidiamandi ajándéka Sziányi kolostorának 1847." A görögnyelvű felirat után ez áll magyarul „Pesten 1847".1 4 Szervid városának lakói a 18. század elején szintén kapcsolatban álltak hazánkkal; bizonytalan körülmények miatt a polgárok átköltöztek Kozaniba, majd legtöbben Magyarországba és Ausztriába vándoroltak. A balkáni kereskedőknek a Balkán és Közép-Európa közötti kereskedelmi láncban betöltött kulcsszerepét értékelve nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ennek a láncnak mindkét végén profit keletkezett az összeköttetésből. A magyar gazdasági élet balkáni kapcsolataira jó példa, hogy a magukkal hozott áruk egy része a saját beruházású macedóniai kézművesüzemekben készült. A távolsági, majd a belkereskedelemből szerzett, olykor busás hasznot a görögök igyekeztek működő tőkévé változtatni. Erre néhány rövid életű, sikertelen magyarországi vállalkozásra találunk egy-egy példát. Ilyen pl. az egriek mundérgyártása az 1750-es években, ugyanők 1782-ben timsógyárat alapítottak. Mivel a balkániak tevékenységét korlátozó intézkedések végrehajtásának szigora nőttön nőtt, 1774 után az ilyen magyarországi beruházásokat fel kellett számolni — maradt az ingatlanvásárlás, és nem utolsó sorban a hazai és szülőföld, anyagi- és szellemi kultúrájának építése. Itt ejtsünk néhány szót azokról a hírnevessé vált görögökről, akik mindkét hazájukban ezeken a területeken maradandót alkottak. Említésre méltó a gróffá emelt Nakó Kristóf, aki nagyszentmiklósi birtokán mintagazdaságot és földműves iskolát működtetett. A pesti belváros közepén számos háza volt Sina és a Haris családnak. Sina György a Lánchíd építésének egyik finanszírozója volt. A Sinák voltak a mecénásai a Magyar Tudományos Akadémia felépítésének. Ami a szülőföldhöz való kötődést illeti: Athénban az ottani egyetem létrehozása körül szerzett érdemei elismeréséül utcát neveztek el róla. A belvárosi Haris-köz a kozáni származású Haris Pál görög konzulról kapta nevét, aki jelentős összeget áldozott a görög-magyar kapcsolatok ápolására. 3. Gazdaságpolitika és a balkáni közvetítőkereskedelem A macedóniai görög kereskedők Magyarországra vándorlásának előzményei jelentékenyen összefüggenek óhazájuk történelmi fordulataival.
