Századok – 1996
Tanulmányok - Makkay János: A sárkány meg a kincsek IV/733
A SÁRKÁNY MEG A KINCSEK 757 A két áttört aranylemez az elülső és a hátsó fele egy rejtélyes rendeltetésű tárgynak. Ismeretlen lelőhelyről származnak, még 1716-ban kerültek Szibériából Pétervárra. A 15,2 x 12,1 cm-es elülső lemez súlya 459,3 gramm. Keltezésük a Kr. e. 4-3. század, etnikailag a szkíta stíluskörbe tartoznak, bár más jegyeik attól akár függetlenek is lehetnek.16 2 A lemezeken egy sík terepen lombos fa áll, és törzséhez két felszerszámozott hátas ló van kikötve. Előttük szolga ül, aki a jobb oldali ló kantáljához kötött szíjat tartja. A fára fel van akasztva a férfihős kardja, nyíltartó tegeze és íjja, míg ő maga vízszintes helyzetben fekszik a földön, fejét egy, a fa szélső ágai alatt ülő nő ölébe fektetve. Nem alszik, hiszen szeme nyitva, míg bal kezével a nő térdét fogja. A nő a kabátja alól kiérő egyik kezével a hős haját érinti, fejébe néz, azaz becézi, simogatja. László Gyula többször megírta, hogy a lemezen ábrázolt történést legelőször a kiváló Nagy Géza hozta összefüggésbe a Szent László-legendasor legutolsó jelenetével, a pihenéssel.16 3 Nagy Géza szerint [amelyet László csak rövidítve idézett, kihagyva a számunkra legfontosabb részt; alább dőlt betűkkel16 4 ] „Tárgya nagyon jól ismeretes nálunk középkori templomaink falfestményei után. A Szt. Lászlólegenda végső jelenetét ábrázolja, melyről hallgatnak az írott emlékek, de megvan a falfestményeken az ország egyik határszélétől a másikig, midőn t.i. Szent László a kúnnal való viaskodás után, lovát fához kötve, fejét a megmentett leány ölébe hajtva, megpihen.16 5 Charles de Linas, a ki szintén közölte a rendkívül értékes vert és áttört aranylapot..., az alakok arezvonásaiban a parthus-typust keresi. Mennyiben vezethető vissza ezen emlék ideje a parthus-korig s mennyiben nem: ma még alig dönthető el. De annyit már ez idő szerint is megállapíthatunk, hogy ahhoz az emlékcsoporthoz tartozik, mely a népvándorlás korából ered, nem tekinthető tehát olyan kincsnek, melyet esetleg a tatárok raboltak el Magyarországból. Ebből aztán egy más dolog is következik, az t.i., hogy Szt. László-legendánkba pogány korból eredő mondai elemek is keveredtek." A kérdés tehát a továbbiakban kettős: a. melyek voltak eredendően ezek a pogány származású részletek, és b. mi az összefüggés a keleti pogány legenda (beleértve most a Szent László-legenda motívumát is) ilyen eleme és az Artur-mondával rokon Waltharius-történet hasonló jelenete között. Nagyon fontosnak tartjuk, amit Nagy Géza írt: e motívumban ősi iráni (párthus) pogány hagyatékot lehet látnunk Iráni eredetre utalnak azok az ábrázolások, mondai és mitológiai elemek is, amelyekre a kérdéssel foglalkozó szerzők rendre felhívják a figyelmet.16 6 Előfordul például kései iráni miniatúrákon, hogy íj, nyiltegez és kard vannak egy fára akasztva, miközben Khoszrau sáhinsáh lóhátról meglesi kedvese, Sirin fürdőzését.16 7 László Gyula gyönyörű könyvében16 8 gyakorlatilag a Szent László-legenda pihenési jelenetére vonatkozó szinte összes megoldási javaslatot ismertette. О maga úgy látja, hogy a falfestmények alapjául szolgáló legenda nagyrészt honfoglalás előtti, pogány örökségünk, és nem uz, besenyő vagy kun. Egy keleti eredetű hősi ének, amely gazdagodott egy Molnár Anna-jellegű balladás szöveggel, s így keletkezett volna Szent László-legendánk. Eszerint a legendában a birkózás és a pihenés lenne a pogány keleti hagyomány a széltében ismert „fejbe nézéssel" együtt.169 Utal természetesen török-tatár, mongol17 0 és iráni17 1 párhuzamokra,
