Századok – 1996
Tanulmányok - Makkay János: A sárkány meg a kincsek IV/733
756 MAKKAY JÁNOS 532 At procul aspiciens Hiltgunt de vertice montis Pulvere sublato venientes sensit et ipsum Waltharium placido tactu vigilare monebat. 542 Comminus ecce coruscantes mulier videt hastas, Ac stupefacta nimis: 'Hunos hie' inquit 'habemus', In terramque cadens effatur talia tristis: 545 'Obsecro, mi senior, gladio mea colla secentur, Ut, quae non merui pacto thalamo sociari, Nullius ulterius patiar consortia carnis.' Walter tehát Hildegundot párviadalban menti meg az őt elrabolni készülő Gunthertól. Egy jelenetben Hildegund egy erdőben egy fa alatt ül, és az alvó Walter fejét tartja az ölében, miközben a fegyverek egy fára vannak aggatva. Népballadáink fára akasztott lányfejeivel az 545-547. sorok rokonok: Hildegund nem akar a hunok testi vágyának zsákmánya lenni, inkább vágja le a fejét Walter. Igazi magyarázatot talál ezekben a sorokban a 'fejbenézés' is: a gusztustalan és nyilván csak a mongolokra és más keletiekre jellemző tetvészés helyett világos, hogy Walter határozott kérésére gyengéd érintéssel, becézéssel, cirógatással kell őt felébreszteni: attactu blando me surgere commonitato, ne excutias somno subito, placido tactu vigilare. Ez a népballadák költögetési motívuma. Minden szerkezeti eltérés ellenére (a pihenés a bajvívás előtt van,156 nem a leányrablót kergető hős az üldöző, hanem a rablók érkeznek, ect.) a Walthariusnak, a Morte d'Arthur-részeknek és a Szent László-monda pihenési jelenetének legalább négy alapvető eleme rendkívül szoros rokonságot mutat, és ez közös eredetet sejtet. Ezt a közös eredetet azonban a styeppi türk nomádok csak továbbíthatták nyugatra, de a történet nem tőlük származik, hanem az iráni népektől. Ráadásul a sebekre gyógyírt a Grálban, a szent kehelyben hozó szűz a Parszifal-történetben megfelel annak a Hildegundnak, aki a megsebzett hősöknek hűsítő italt kínál fel egy gyógyító erejű aranycsészéből. Ez további iráni összefüggésekre utal. Mivel Walter és Hildegund a hunok országából menekülnek, és Walternak éppen a hun [azaz avar] szokásnak megfelelően van két kardja, Nickel a mondai történet keleti eredetét gyanította és kereste, részben sikerrel.157 Csak részben sikerrel, mert a fa alatt ülő és a hős fejét az ölében tartó nő motívumának tökéletes előképét évtizedekkel a zseniális Nagy Géza után fedezte fel újra,15 8 egy valószínűleg iráni nép, az ázsiai szkíták régóta ismert szibériai aranylemezének ábrázolásán.15 9 Ilyenformán a mesés motívum keleti, iráni népektől való eredete biztosra vehető, pusztán csak az a kérdés, hogy milyen módon jutott el — közös forrásból-e, vagy külön-külön — a Szent László-legendába, továbbá Artúr és lovagjai, illetve a Nibelungenlied mondakörébe.160 Nickelnek is igaza van abban, hogy a szibériai aranylemez egy mitikus történet ábrázolása,16 1 valamilyen hősi eposz vagy ének képi megjelenítése, de egyelőre nem ismeijük az összefüggő történetet. Látni fogjuk, hogy az a középkori Magyarországon még élt, de Nagyvárad lerombolásával és a Szent László-kultusz romlásával örökre elveszett.
