Századok – 1996
Tanulmányok - Makkay János: A sárkány meg a kincsek IV/733
A SÁRKÁNY MEG A KINCSEK 753 Az egyik ok az lehetett, hogy cuneus Sarmatorum Bremetennacum, ill. [Numerus] equitum Sarmatorum Bremetennacensium Gordianorum nevű katonai alakulatuk nem állandóan aktív csapat volt. így a római légiók kivonásakor nem csatlakoztak azokhoz, hanem régi telepeiken (Chester, Ribchester, etc.) maradtak.138 Tény, hogy még akkor is szarmatáknak nevezték őket, amikor már negyed évezrede éltek Britanniában. Artúrnak, vagy valamely más katonai vezetőjüknek tehát volt módja arra, hogy nehéz fegyverzetű lovasságként vezesse őket harcba a Badon Hill-i csatában, és másutt is a hódító germán angolszászok gyalogsága ellen. A cataphractarii szarmata/alán ősei hajdan germán (markomann és kvád) csapatokkal harcoltak vállvetve Marcus seregei ellen. Most azonban arról volt szó, hogy ki lesz Britannia ura: az érkező angolszászok, avagy az elrómaisodás után már őslakóvá lett szarmaták/alánok. i. Sir Bedivere, azaz Bedwyr, Bedrawc fiának nevével kapcsolatban, a Nickel általjavasolt megoldás rossz. Abból kiindulva, hogy a névnek nincs jó etimológiája a keltában, azt ötlötte ki, hogy a türk bahadur 'hero, brave, hős, bátor' jelentésű szóból származik, beleszámítva a magyar bátor [nála hibásan batur] szót is.139 Egy ilyesféle magyarázat persze támogatná azt, hogy a Báthoriak cimerén miért látható a farkába harapó sárkány (10. tábla 4). Hasonlóan VU. Henrik angol király címeréhez (9. tábla 3).140 A magyar bátor természetesen a türk bayatur 'bátor' szóból származik,14 1 de ezen túl semmi köze nincs a Bedwyr-hez. Az orlati lemez ismeretében pedig feleslegessé vált Emel Esin feltevése is, amely szerint a sárkányos zászló türk felfedezés lett volna.14 2 Nickel eszmefuttatásai viszont a mágikus Szent Grál kehely keleti — iráni, majd főleg perzsa — kapcsolatairól143 teljes összhangban vannak azzal, amit erről korábban írtunk,14 4 és amit alább még el szeretnénk mondani. Ugyanakkor az ún. tamgák, alán és szarmata írásjel-szerű motívumok kérdésében Nickel nem vett tudomást arról a gazdag magyar és orosz irodalomról, amely szerint a szarmaták/alánok gyakran használtak ilyen jeleket mind Közép-Ázsiában, mind a Fekete-tenger vidékén, és nyilvánvalóan tőlük öröklődött az avarokra145 Az igazság persze az, hogy az avarok ilyen jeleivel foglalkozó magyar kutatás sem gyakran idézi Nickel tanulságos cikkeit. Bóna cikkéből mégis kiderül, hogy e tamgák származása az iráni, szászánida világban keresendő. j. Nem mellékes hasonlóság az sem, hogy a sir Bálin által megölt nő nem más, mint a Tó Úrnője. Legalábbis tehát nevében azonos azzal a rejtélyes varázslónővel, akitől Artúr a mágikus erejű kardját kapja. k. Nickel végül még egy részlettel gazdagította az Artur-legenda szélesebb értelemben vett iráni (szarmata) kapcsolatainak listáját. Ez egy nőről és egy hős harcosról szól, akik egy fa alatt vannak, és a nő az alvó vagy csak pihenő férfi fejét az ölében tartja. A magyar olvasónak azonnal világos, hogy itt a Szent László-legenda ama jelenetéről van szó, amelyet a magyar középkor csodás templomi falfestményei örökítettek ránk, amelyek az ősi magyar epikus költészetben is megvoltak, de balladák és mesék csak töredékeit őrizték meg.146 Sőt, éppen ez a részlet a megmaradt töredéke az elenyészett, Arany János által alighanem rossz helyen keresett hőseposznak. A jelenettel kapcsolatban csak a legritkább esetben utalnak, ha egyáltalában utalnak a kutatók az Artur-legendával való összefüggésekre.147 Demény István Pál kitűnő munkájában még azt is megállapította, hogy a legendát
