Századok – 1996
Tanulmányok - Makkay János: A sárkány meg a kincsek IV/733
A SÁRKÁNY MEG A KINCSEK 745 csak megértenénk, hogy fejedelmeik a Traján-oszlopon az euráziai lovasnépek hosszú köpönyegét viselik páncél helyett, hiszen nem verekedni jöttek a császár színe elé. Súlyosabban esik azonban a latba, hogy a Marcus császár rómavárosi domborműves oszlopának kép-krónikájában, ahol a római csapatok pikkelypáncélját mindig gondosan kifaragták, a jazigok mindig csak ingben-köpenyben verekszenek, mint germán szövetségeseik."86 Lehet, hogy a 69-es, roxolánok elleni háború adja meg a magyarázatot, amikor a kilencezer fős roxolán sereg egy része lemezpáncélba öltözött lovas volt. Ez a főemberek és a legelőkelőbbek vértezete, amelyet vaslapocskákból vagy igen kemény bőrből illesztenek össze: tegimen, ferreis laminis aut praeduro corio consertum 8 7 A tegimen ugyanis egy hosszú kabát. Ezek a lemezpáncélba öltözött lovasok tehát nem jazigok, hanem roxolánok, azaz fehér alánok voltak, amint azt végül Alföldi is sejteni engedte.8 8 Köpenyszerű lemezpáncélzatuk (lorica squamata, illetve lorica plumata, utóbbinál csak a lovas ujjai, arca, valamint a ló farka és szeme volt védtelen; a kifejezések modernek!) csaknem a teljes testüket beborította, beleértve a lovakat is. Ha az Al-Duna mentén laktak, akkor 101-106-ban is részt kellett venniök a Traianus elleni háborúkban. Mi nem is tudunk mindig különbséget tenni alán, roxolán, jazig etc. etnikum között, és ezért említjük összefoglaló néven őket szarmata/alánként, máskor jazigként vagy roxolánként. Felmerül a kérdés, hol lehet megtalálni ennek a jellegzetesen iráni páncélzatnak, a pikkely- vagy lemezpáncélnak a párhuzamait, összefüggésben a középkeleti-közép-ázsiai, perzsa és masszagéta-khorezmi mintára vaspáncélt öltött iráni lovasok sárkányos zászlajával.8 9 Mind a sárkányos zászlónak, mind a szögletes (lemezpáncél) vagy kerekded (pikkelypáncél) lemezekből álló páncélnak a legjobb párhuzamai azok az ábrázolások, amelyek 1980-ban kerültek elő Üzbegisztánban, a Kara (Fekete) Daija mellékvizének, a Saganak-nak a völgyében, Szamarkand-tól északra, a Kurgántepe város Orlat nevű helyén feltárt temetőben. A 2. kurgánsírban két 13,5x10,5 cm-es csontlapot találtak.9 0 Méretük, formájuk szinte teljesen azonos a honfoglalás kor fém tarsolylemezeiével.9 1 Mindkét lemezt finoman bekarcolt, de ma már nagyon kopott jelenetek díszítik (11. tábla l).9 2 Az egyik lemezen három lovas vadkecskét, vadlovat (kulánt) és szarvast üldöz.9 3 A másik lap (8. tábla 1-2) nyolc, nehéz fegyverzetű harcos párviadalát vagy közös viadalát ábrázolja (1,2,3 és 7 az egyik oldal, 4, 5, 6 és 8 a másik), amint különböző fegyvereikkel egymásra támadnak (az 1. harcos a 6. ellen, a 2. a 4. ellen, a 3. az 5. ellen, és végül a 7. a 8. ellen, illetve fordítva). A nyolcból öt lovas-katona (1-4. és 6.), míg hárman gyalog harcolnak (5. és 7-8.). A jelenet nem háborút, hanem nemzetségi vagy családi viszályt, esetleg tényleg párviadalt ábrázol. Valószínű, hogy egy mitikus iráni monda, hőseposzban is elmondott esemény megjelenítése. Ezt bizonyítja az a Sirázból származó, 1507-1508 között festett iráni miniatúra, amely Khoszrau és Bahrám Csóbín harcát ábrázolja. Öt pár lovas küzd karddal, lándzsával és íjjal egymással, és meglepő pontossággal őrizte meg mind az orlati lemez jelenetét, mind az ezer évvel korábbi Khoszrau-legendát.9 4 Az orlati lemez támadó fegyverei között is nehéz, egyenes kard, hosszú lándzsa, és íj van,9 5 és egyetlen esetben harci balta (a 8. harcos, 14.
