Századok – 1996

Tanulmányok - Gyarmati György: Harc a közigazgatás birtoklásáért. A koalíción belüli pártküzdelmek az 1946. évi hatalmi dualizmus időszakában III/497

HARC A KÖZIGAZGATÁS BIRTOKLÁSÁÉRT - 1946 5 05 ellentétben egyes történeti munkáknak a szavazat-dominanciából vizionált megállapításaival — szó sincs arról, hogy a kisgazdák ehhez hasonló arányú reprezentáltságot mondhattak volna magukénak a közigazgatási posztokon. Az erre vonatkozó korabeli részletező jelentések, statisztikák ezt az inkriminált dunántúli térségben éppoly kevéssé támasztják alá, amiképpen az ország más térségeiben sem. Pontosítva: a „beosztott közalkalmazottak" leginkább a községi jegyzőkkel rokonítható pártorientációt mutattak. Azaz, a pártonkívüliek aránya dominált, ezen belül az észak-dunántúli városokban erősebb, míg a Balatontól délre eső civitásokban kisebb mértékű szociáldemokrata hegemónia — relatív többség — volt jellemző.2

2 A fentiekből következően az egyes pártok közalkalmazotti reprezentáltságának egymáshoz viszonyításán túl leginkább az tekinthető érdemi összevetési alapnak, hogy az e szférában birtokolt országos átlagukhoz képest (ld. a táblázat utolsó sorát) hol mutatnak kiugróan magas, avagy alacsony részesedést. A községi jegyzők körében 22 százalékkal relatív többséget magáénak mondható szociáldemokraták egy kifejezetten agrárprofilú megyében, Szabolcsban voltak leginkább felülreprezentáltak (38%). Csak ezután következett egy iparosodottabb térség, Esztergom-Komárom 34,3%-kal, s ugyanilyen arányban egy másik mezőgazdasági vidék, Bács-Bodrog. A kisgazdák országos átlagukat (16,5%) kétszeresen felülmúló reprezentáltságot egyedül Baranyában, két országos vezérük — Nagy Ferenc és Kovács Béla — pátriájában tudnak felmutatni (38,9%). Ezután a választási voksok alapján kisgazda-szimpatizánsnak tudható másik, észak-keleti országfertály következett, Szatmár-Bereg (30,9%) és Borsod-Gömör (30,5%). A falvak jegyzői karában a parasztpártot (6,3%) alig meghaladóan preferált kommunisták (8,4%) saját átlagukat egy már erősen pártosodott megyében, Hajdúban háromszorosan (26,3%), míg Pest-Pilis-Solt-Kiskunban kétszeresen (17,4%) tudták felülmúlni. 5. táblázat Főispánok és pártmegoszlásuk, 1945, 1946. Megyék, Thj. városok Az Ideiglenes Nemzetgyűlés korszakában Az 1945. nov. 4-i választások után Megyék, Thj. városok név párt név párt Abaúj-Torna Tóth Béla MKP Szekeres Sándor SZDP J Baranya Boros István MKP Kertész Endre FKgP Pécs Ugyanaz Münnich Ferenc MKP Bács-Bodrog Herboly Zoltán | NPP Mezei Mihály NPP Baja Ugyanaz Ügyein az Békés Szobek András MKP Keresztes Mihály MKP Bihar Erdélyi Károly SZDP Bakó Sándor FKgP Borsod-Gömör-Kishont Oszip István MKP Oszip István MKP Miskolc" Oszip István MKP Oszip István MKP Csanád-Arad-Torontál Nagy Zoltán NPP Kiss János SZDP Csongrád Karácsonyi Ferenc MKP Karácsonyi Ferenc MKP Hódmezővásárhely Ugyanaz Ugyanaz