Századok – 1996

Közlemények - Richly Gábor: Magyar katonai segítségnyújtás az 1939–40-es finn–szovjet háborúban II/403

MAGYAROK A FINN-SZOVJET HÁBORÚBAN 435 sikerült megakadályozni, hogy a római és londoni lapok már másnap lehozzák az MTI-cáfolat tényét — hiszen minden jelentós napilapnak volt német sajtófigyelője (30. p. i. h. MTI házi tájékoztatók, MTI kézirat 1940. 02. 22.-15. és MTI ki nem adott közlemények 1940. 02. 22.-58.). 18

MMKJ, valamint Melocco i.m. Melocco Kozma Miklós rokona, az MTI fiatal tudósítója. Mint látni fogjuk, Kozma jórészt az irányítása alatt álló Magyar Rádió és MTI megbízható alkalmazottait vonta be az önkéntes-zászlóalj körül adódó munkába. 19

A jobboldal szerepéről és ezzel összefüggésben a kormánypárt megváltozott összetételéről 1. Ránki 1976, 613-30. o., Sipos 1970, 111-33. о. és Tilkovszky 1986, 73-84. o. A baloldali ellenzék — kisgazdák, szociáldemokraták, liberálisok és legitimisták — parlamenti létszáma is majd felére csökkent az előző ciklushoz képest, ez azonban nem csupán a társadalmi támogatottság csökkenésére vezethető vissza. E pártok esetében a plurális választójoggal, választókerületi aránytalanságokkal operáló 1938:XIX. tc. és a zsidó származásúak szavazati jogát korlátozó 1939:IV. tc., valamint a korábban megszokottnál is brutálisabb helyi visszaélések jelentették az igazi érvágást. Erről 1. Horváth 1955, 367-80. o„ Nagy 1986, 112-20. o. és Pintér 1979, 130-51. o. 20

Sípos 1970, 132-3. o. 21

Az ún. fakultatív cenzúrát a 10.800/1939. ME rendelet alapján alkalmazták, valamint 1. pl. Pesti Hírlap 1939. december 6. 22

Pintér 1980, 413. o. Reprezentáns képviselőjük például Matolcsy Mátyás, aki a Nyilaskeresztes Front képviselőházi vezérszónokaként — Németország iránti érzelmeivel összeegyeztetve — a Teleki-kormány szovjet-ellenességét messze túl kívánta licitálni. Amint egy országgyűlési felszólalásából is kiviláglik, nem egyszer éppen a német népre hivatkozva: „Én, aki nem a kormány oldalán állok, hanem vele szemben és függetlenül megmondhatom a véleményem, meg is mondom nyugodtan, hogy a német népnek semmi köze nincs az orosz bolsevizmussal és néppel... az egyedüli lehetőség számunkra a legerőteljesebb harcot indítani a szovjet kommunizmussal szemben." (Magyarság Útja, 1939. november 24.) 23

KN III. 577. о. 24

A téli háborúval kapcsolatos magyar sajtó feldolgozása meghaladná e dolgozat kereteit, ám a jobboldali újságok ellentmondásos viszonyulása néhány idézettel is illusztrálható. A magyar nemzeti szocialista mozgalom napilapjaként megjelenő Magyarság például december elsején közölt vezércikkében így ír: .Amitől féltünk, bekövetkezett... Őszinte szívvel sajnáljuk a kicsiny testvérnemzetet, de meg tudjuk érteni Szovjetoroszország törekvéseit is. Hiszen a Finn-öböl valóban Leningrád kulcsa. Már Nagy Péter cár is tudta, miért építi ide ezt a várost..." Am ugyanezen számnak egy másik írása már másfajta érzelmi húrokon játszik: „Oroszország most hatodszor kísérli meg leigázni Finnországot... A finnek történelme szakadatlan láncolata az oroszokkal való küzdelemnek... a Volga hajlatánál váltunk meg egymástól, hogy 4439 évvel később lélekben újból találkozzunk (ti. a finn és a magyar faj — R. G.)..." A másnapi vezércikk légbőlkapott reménnyel igyekezné feloldani a konfliktust — „Szovjetoroszország is be fogja látni, hogy ez a három és félmilliónyi kis nép komolyan nem veszélyeztetheti az ugyancsak három és félmillió lakosú Leningrádot." —, miközben egy belső cikk újból lírai hangon ecseteli az északi rokonok szenvedéseit: „A testvér finn nemzet hős fiainak piros vére hull az ezer tó országának szűzi hótakarójára. A romantikus északi fény világa mellett síró asszonyok és gyermekek menekülnek a fenyegetett családi otthon melegéből a hontalanság dermesztő nélkülözéseibe... Dávid védekezik Góliát ellen... A finn hősitsség a világtörténelem egyik legtündöklőbb csodája!" December 5-re azonban „Rózenberg Márkus (helyesen: Mauri Rosenberg — R. G.), a finn ellenkormány zsidó tagjának különös pályafutása" cím alatt végre rátalálnak arra a sajátos nézőpontra, melyből minden „látszólagos" ellentmondás feloldható: a Szovjetunió által kreált, Kuusinen-féle finn ellenkormány miniszterének származása a szociáldemokrata, kommunista és liberális vezetésű államok közös rákfenéjére hívja fel a figyelmet. (Magyarság 1939. december 1., 2. és 5.) 25

KN III. 668. о., valamint Kozma i. m. február 1. 26

Kozma i. m. február 1. és 7., Kozmának Telekihez írt 1940. január 8-i levele, Kováts Tivadar: Véleményes jelentés, és anonim jelentés a Turul Szövetség pécsi ellenpropagandájáról (valamennyi dokumentum 30. p. i. h.). 27

A népfrontpolitika meghirdetése és a KMP 1936-os feloszlatása miatt „átigazolt" kommunisták, valamint a Peyer Károly-féle szociáldemokrata vezetőség között tulajdonképpen már Teleki kormányalakítása kapcsán kiújult az ellentét. Az SZDP nagy reményekkel tekintett az új kormányra, és támogatni kívánta annak külpolitikai semlegességre törekvő, illetve szociálisan érzékenynek mutatkozó elképzeléseit. A háború kitörését követően a kormány iránti lojalitás szokatlan mére-