Századok – 1996
Közlemények - Richly Gábor: Magyar katonai segítségnyújtás az 1939–40-es finn–szovjet háborúban II/403
428 RICHLY GÁBOR indulásakor a finnek újabb kísérleteket tettek, nem sok sikerrel. A kongresszus ellenállása miatt továbbra sincs fegyvervásárlásra fordítható kölcsön,10 3 a hadiipar kapacitása már jóelőre le van kötve, a hadsereg fegyverzetének átadását pedig törvény tiltja. Ugyan december folyamán sikerült 44 vadászgépet vásárolni, ezek mégsem jutnak időben a frontra. Ugyanez a helyzet a legtöbb hadiipari megrendeléssel, így ezeket a háború után Finnország pénzhiány miatt lemondta. Hosszas tárgyalások után február elején végre úgy tűnt, hogy Svédország közvetítésével sikerül vásárolni a hadsereg készleteiből, de végül ez sem valósult meg. Roosevelt elnök hiába adott engedélyt 300 tábori löveg és 270 tarack leselejtezésére, a katonai bürokrácia malmai lassan őröltek: március közepéig semmi nem történt. Az Egyesült Államok tehát nagy csalódást okozott, korlátozott szállításai a remélttől messze elmaradtak, s még e kevés fegyverzet is nagyobbrészt későn érkezett. A téli háborúban az amerikai fegyverzetet finn oldalról kizárólag kézifegyver-kaliberű töltények és világítólövedékek képviselték.104 A Molotov-Ribbentrop szerződés titkos záradékának elfogadása nem jelentette azt, hogy Németország a gyakorlatban is lemondott volna valamennyi finnországi érdekeltségéről. Elsősorban az északi nehézfémbányák termelését ítélték olyan jelentőségűnek hadiiparuk szempontjából, hogy ezekért cserébe továbbra is készek voltak a fegyverszállításra - jóllehet ez ellentmondott a paktum szellemének. Mindenesetre a náci vezetés korántsem volt egységesen elégedett az újdonsült szovjet-német „barátsággal", így nem minden fontos pozícióban ügyeltek a szerződés szellemének sérthetetlenségére.10 5 Október második felében bíztató jelnek tűnt, hogy réz- és nikkelszállítmányok ellenében sikerült leszerződni 134 légelhárító ágyúra. Hiába tiltakozott Ribbentrop, Hitler személyesen adta áldását az üzletre. Bár a szovjet támadást követően Németország azonnal felfüggesztette Finnországba irányuló szállításait, Hilbert és Veltjens néhány napon belül kidolgozza és jóváhagyatja Berlinben a szállítások felújításának menetrendjét. A stockholmi fantomcégen keresztül tervezett titkos szállítások minden bizonnyal meg is valósultak volna, ha szemfüles svéd újságírók nem kürtölik világgá a hírt. Molo tov másnapi erélyes tiltakozása után azonban a németek egy ideig nem kívántak több kockázatot vállalni: nem csak saját szállításaiknak vetnek véget, de más országok Finnországba szánt hadfelszerelését sem engedik át az országon. Bár a német-finn titkos tárgyalások hamarosan újrakezdődtek Berlinben, ezek már nem hoztak számottevő eredményt,106 így a német hadfelszerelésből csupán a november végén útnak indított 54 légvédelmi ágyú jutott el Finnországba, és a magyar, olasz illetve svájci hadfelszerelés is időrabló tengeri kerülőútra kényszerült.10 7 Láthattuk, hogy olasz önkéntesek Finnországba utazásához Mussolini végül nem járult hozzá, de úgy tűnik, a fegyverszállításokat kevésbé tartotta provokatív gesztusnak, hiszen január és február folyamán a finnekkel szerződéseket kötnek többek között 100 000 puskára, 100 gránátvetőre, ugyanennyi légvédelmi ágyúra, 12 páncéltörőre, valamint 10 Fiat vadászgépre, melyekből 25 darabot már október végén is vásárolt Finnország. Bár a német blokád jelentősen késleltette a szállítást, az olasz fegyverzet nagy része még a háború idején megérkezett Finnországba.10 8 Franco tábornokot — Mussolinihez hasonlóan — szintén az antibolsevizmus elkötelezett harcosaként ismerte meg a világ. A polgárháború után rekvirált
