Századok – 1996
Közlemények - Makkai Béla: A magyar kormányzat „Bosniai actio”-ja (1909–1919) II/341
356 МАК KAI BÉLA kólában indult meg az oktatás.14 2 (A zavidovici magyar tannyelvű elemi iskola további sorsáról a források nem tesznek említést.) Az utolsó békeév a tanulólétszám tekintetében is a legeredményesebb volt, hiszen négy esztendő alatt a magyar iskolába járók száma — megötszöröződve — 1913 őszére csaknem elérte az ezer főt (989).14 3 Ezután jelentős visszaesés következett, (a harci cselekmények miatt 1915 ősze volt a mélypont), majd ismét szerény emelkedés figyelhető meg.14 4 Bosznia-Hercegovina magyarságának azonban a szépen kialakuló iskolahálózat mellett további kulturális-társadalmi intézményeket is sikerült létrehoznia. Az itt bemutatni kívánt polgári köröknek és kultúregyesületeknek külön jelentőséget kölcsönöz, hogy részben a „Bosniai actio"-tól függetlenül, spontán civil szerveződésekként alakultak és jelentős szerepet töltötték be a boszniai magyarság életében. A bosznia-hercegovinai magyarság kulturális- társadalmi szervezetei A főként a tartományi fővárosban tömörülő boszniai magyarság, illetve annak ún. entellektüel része már az akciót megelőzően, 1905-ben létrehozta a Sarajevói Magyar Egyesületet. A Fischer József, elnök és Balassa György, titkár[!] képviselte vezetőségnek a budapesti kormányhoz intézett 1909. évi fölterjesztése szerint az egyesület a magyar nemzeti sajátosságok ápolására és megtartására jött létre, de önmeghatározásukban hangsúlyt kapott Magyarország „keleti hivatásáéról szóló, erősen politikai töltetű tétel is.14 5 Miután a miniszterelnökségi iratok között csak az Akció megindulásától kezdődően szaporodnak meg a boszniai magyarságról szóló jelentések, ezért az egyesület kezdeti időszakáról csak igen töredékes ismereteink vannak. Annyi mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy az egyesület alapszabályait még 1905-ben megalkották, (első közgyűlésüket 1906. január 28-án tartották); a frissen alakult szervezetet eleinte magyarországi törvényhatóságok is segélyezték.14 6 Hogy az egyesületben a meghatározó szerep az ott tömörült zömmel zsidó kereskedőké és hivatalnokoké lehetett, kiviláglik Margitai 1910. évi szemleútjáról készített jelentéséből, amelyből arról értesülhetünk, hogy az egyesületben társadalmi és etnikai ellentétek robbantak ki, amelynek következményeként, a „nem zsidók kiléptek".14 7 Vargha Gyula jelentése mindezeket megerősítve arról szól, hogy a „szabadkőműves és szemita" vezetéssel elégedetlen tagok külön Magyar Otthon felállítását sürgették; ám a másik oldalról „antiszemitádnak nevezett csoport valójában az egyesület vezetését kívánta magához ragadni.14 8 Többségre jutásuk a tagdíjak leszállítása révén könnyedén be is következhetett volna, az akció vezetése azonban ezt egyáltalán nem tartotta kívánatosnak, mivel a szarajevói magyar munkások többsége a szocialista szakszervezetekkel szoros kapcsolatot tartott.14 9 Vargha az átmeneti megoldást abban látta, hogy a sokat támadott Gerő Mór helyett a korábbi elnök, Fischer József, tartományi képviselő vezesse az egyesületet.15 0 Szóba jött még Feichtinger Eleknek, a bosnyák kormány osztálytanácsosának az esetleges megbízatása is, aki maga sem helyeselte a magyar egyesület
