Századok – 1996
Tanulmányok - Rainer M. János: A fiatal Nagy Imre (1896–1921) II/229
A FIATAL NAGY IMRE (1896-1921) 261 világosságától öntudatra ébred, proletáijobbot nyújt s vállvetve harcol velünk", a végső győzelmi szemle záróképében: „S mire elérünk a távoli Nyugatra, ahol a burzsoázia napja fog leáldozni, a Tudás fáklyájának világosságában egy hatalmas, impozáns tömeg, a dolgozó emberiség fog diadalünnepet ülni a Tőkén."108 Mennyit mutat ez a tárca Nagy Imréből, s amit megmutat, abból mennyi maradt a későbbi politikusban? Első ismert fényképén, ugyanebből az évből, párttagsági könyvébe ragasztva, keskeny arcú, komoly fiatalember tekint, némi dacos álltartással az irkutszki fényképész lencséjébe. Nyoma nincs még a későbbi, például a moszkvai emigrációban készült képek zárkózott és megviselt arckifejezésének, sem a még későbbiek bajuszos és pufók derűjének. De a huszonéves Nagy Imre a fényképezéshez kemény gallért, sötét zakót és nyakkendőt kerített, bár fején hagyta a divatos simléderes sapkát. Az írás lángoló lelkesedése elmúlt később, a zabolátlan mondatok nyugodtakká, egyenletesekké szürkültek, a prófétai hevület csak nagy ritkán, a pálya végének szorító helyzeteiben bukkant olykorolykor elő. Megmaradt valami azonban az ekkori messianisztikus hitből, valami mély meggyőződés és kiirthatatlan, megkérdőjelezhetetlen azonosságtudat az Üggyel, amely elvezet valahogyan — itt még egyszerűen a Tudásban nem részesek felvilágosításán át — a végső győzelmi ünnepig. Hogy Nagy Imre és vezetőtársai forradalmi lelkesedése mennyire teijedt át a „célcsoportra", nehéz lenne megmondani. A párttagság száma mindenesetre lassú növekedést mutatott: 1920 végére Irkutszkban 83 párttagot és 62 tagjelöltet tartottak nyilván a szervezetben.10 9 Ebben már bennfoglaltatott az V hadseregnél foglalkoztatott magyarok csoportja is, júniusban ugyanis ide költözött a politikai osztály is Krasznojarszkból. A magyar lapot is a hadsereg adta ki, a továbbiakban a katonásabb „Roham" címmel. Kiépültek szervezetek a környéken is, Verhnye Udinszkban például ugyanekkor 18 tag mellett 125 tagjelölttel11 0 . Az irkutszki kormányzósági magyar agit-prop. osztály 1920 végén megszervezte a „kormányzósági magyar pártiskolát" — pártmunkások képzése céljából. Forradalmi érzületre tanítani őket nem lehet, de nem is szükséges, hisz az bennük van, annál nagyobb szükséget látnak tudásban — (ez mindenekelőtt a marxizmus tanait jelentette: a „tőkés termelés kritikája, a kommunizmus kiépítése, a pártszervezet és a szovjet felépítése, a munkásmozgalmak története" képezte az előadások négy csoportját) — és sokuknál hiányzik a tudás átadásának képessége. Decemberben az iskola 33 hallgatóval működött. „Az előadások egészen proletáijellegűek: nem magasröptű egyetemi fejtegetések, hanem egyszerű és érthető magyarázatok, amelyekben a hallgatók is részt vesznek."11 1 Ahogyan csökkent a hadifogoly-likvidációval kapcsolatos hivatali és Cseka teendőinek száma — (a maradék sorsának alakulását a budapesti népbiztos-per elítéltjei kicseréléséről folyó tárgyalások határozták meg) — úgy lett mind több teendője Nagy Imrének a pártmunkában. Előadásokat tartott az iskolán és a városkörnyéki pártszervezetekben. (Kettőnek címe is megmaradt: „A kommunista párt szervezeti szabályzata", valamint az .Általános ismerkedés az első Szovjet-Magyarországgal" címűeknek, melyeket 28, ill. 25 hallgató előtt tartott). Menetparancsai és párttagkönyve tanúsága szerint 1920/1921 fordulóján egyre többet utazott a környékbeli magyar pártszervezetekhez. 1921. januáijától a magyar szekció instruktora lett — önéletrajzaiban a
