Századok – 1996
Tanulmányok - Rainer M. János: A fiatal Nagy Imre (1896–1921) II/229
A FIATAL NAGY IMRE (1896-1921) 257 azonban nem tisztázott, hogy csupán ekkor fogott fegyvert, vagy az igazolásra más okból volt szüksége.10 0 A magyar agit-prop. szekció megalakulásakor 1920. február 12-én csupán a szervezet tagjelöltje lett — a szervezeti szabályzat szerint a tagsághoz két megbízható párttag ajánlására volt szükség. Feltételezhető, hogy a vezető aktív tagok közül nem ismerte különösebben senki, esetleg maga sem tartotta fontosnak formális felvételét. Valószínűtlen, hogy a felkelés során különösebben kitüntette magát a harcokban. Márciusban az akkor már az V hadsereg kötelékébe sorolt 1. nemzetközi kommunista ezredtől vezényelték pártmunkára, az OK(b)P kormányzósági bizottsága mellett működő Külföldi Iroda nyugati kommunisták szekcióihoz, a magyar szekcióhoz. A szekcióvezetőség irodájában végzett adminisztratív munkát, egyebek mellett ő volt a csoport pénztárosa. Április 16-án a kormányzósági munkaügyi irodától hivatalos igazolást kapott arról, hogy politikai amnesztiában részesült (vagyis megszűnt hadifogoly státusa), ingyenes utazásra jogosult lakóhelyéig, s számíthat minden szerv segítségére útközben. Vajon megkísértette a hazautazás gondolata, s mint a párt alkalmazottja, irodistája, élve lehetőségeivel beszerezte a szükséges papírokat? Vagy az óvatos Nagy Imre cselekedett, s távozási szándék nélkül, csak épp minden eshetőségre készen kért „dokumentet" (s mint rendszerető ember, azt meg is őrizte)? Vagy időközben gondolta meg magát, hallván-olvasván a híreket a hazatérő hadifoglyok feltartóztatásáról?101 Mindez lehetséges, legvalószínűbb azonban, hogy a szabad egyéni mozgást biztosító papírra egyszerűen munkája ellátásához volt szüksége. A szekció vezetősége április 19-én kihelyezte ugyanis a hadifogolyügyeket intéző hivatalhoz, az ún. likvidációs bizottsághoz. Itt,a baterejnajai vasútállomáson (ellenőrzőponton) dolgozott, amikor a párttagok felülvizsgálata Irkutszkban is kezdetét vette 1920 május elején. A fent említett moszkvai szervezeti döntések Szibériában a harcok elmúlta után is némi késéssel éreztették hatásukat. Április 30-án tartották a külföldi szekciók értekezletét, amely a területi pártkonferencia döntése alapján létrehozta az agit-prop. osztályokat, s egyben elhatározta a pártszervezetek megtisztítását oly módon, hogy valamennyi tagot „újra kell regisztrálni".102 Erre a feladatra a magyar osztályon bizottság alakult, amelynek munkájára egy bizonyos Nam elvtárs felügyelt, tagjai a magyar szekció vezetői, Müller Ernő, Tábori Kristóf és Hanusy József voltak. A regisztráció nem ment egyszerűen. Politikai funkciója egyszerűen meghatározható volt: megtisztítani a pártot az oda nem való, csak egyéni érdekeiket hajszoló elemektől. Ennél nehezebb feladatot jelentett az immár „békebeli" terjedelmű négyoldalas orosz nyelvű „anketa" (kérdőív) kitöltése, amely 27 kérdést tartalmazott, közte a személyi adatokon kívül olyanokat, mint „Ha együtt érző, miért érez együtt a kommunisták (bolsevikok) pártjával (részletesen)", ,A szovjethatalom és az alkotmányozó nemzetgyűlés közti különbség", „Miben jelentkezett az Ön együtt érző viszonya a szoyjethatalomhoz és az OKP-hez", „Mutasson rá: milyen hibákat vett Ön észre a kommunisták pártjának tevékenységében; véleménye szerint hogyan kell ezeket kijavítani", stb. A magyar kommunista lap tudósításából kiderült, hogy a tagok többsége képtelen volt oroszul kitölteni az ívet, így a nem túl nagy létszámú jelentkező számára egy külön regisztrációs napot tartottak május 10-én, ahol a kérdőív rub-
