Századok – 1996

Tanulmányok - Rainer M. János: A fiatal Nagy Imre (1896–1921) II/229

250 RAINER M. JÁNOS 1918 tavaszán hazatért tiszt szerint „Berezovkán (Transbajkalban) szintén van egy nemzetközi szocialista hadifogoly-bizottság... A hadifoglyoknak mintegy 10 %-a tartozik máris a nemzetközi szociáldemokrata pártba".6 6 Pedig a forrada­lommal rokonszenvezők támogatást élveztek kívülről, így Irkutszk környékén a városi forradalmi bizottság és a Centroszibir képviselői részéről. Végül ennek hatására fordult bolsevik irányba a berezovkai internacionalista szervezet. 1918 kora tavaszán az irkutszki hatóságok sorra szervezték a nagygyűlése­ket a táborokban, amelyek küldötteket választottak az Irkutszkban április 15-re összehívott szociáldemokrata hadifogoly-kongresszusra. Berezovkán 1918. márci­us 18-án tartottak politikai demonstrációt, az akkor 6-7 ezres táborból ötszáz fő részvételével.6 7 Nagy Imre, immár esetleg fegyveres szolgálatot teljesítve, felte­hetően részt vett ezen a gyűlésen. A Vörös Hadseregbe való toborzás kezdetét a berezovkai pártszervezet jelentése még március előttre teszi, megemlítve, hogy a szervezet tagságából vagy 250-en léptek be. A márciusi gyűlés ismét importálta a forradalmat: szervezői Irkutszkból, résztvevőinek többsége egy másik táborból, Troickoszavszkból érkezett. Most már bekövetkezett Berezovkán is, ami Omszk­ban és más táborokban: ,Április 7-én a nemzetköziek egyik vezetője kihirdette a legénység körében, hogy a tábor felett a nemzetköziek veszik át az uralmat. Ennek értelmében felszólította a táborlakókat, hogy válasszanak új parancsnokokat és bizalmiakat, akik természetesen nem lehetnek tisztek. — A nemzetköziek elha­tározták, hogy a tiszteket lefokozzák."6 8 A fegyveres alakulatba való belépés in­dokai Nagy Imre esetében sem feltétlenül ideológiaiak. Mint munkás és szakszer­vezeti tag, munkahelye védelmében és jobb ellátás reményében is aláírhatta a fegyveres szolgálatra vonatkozó kötelezvényt. Ebben az aláírásban akár külső kényszerítő tényezők is szerepet játszhattak. Ahogyan egyéni érdek is. Valameny­nyi beszámoló megemlíti a vörös gárdákba való belépés indokaként a havi 50-150 rubelnyi zsoldot és a teljes ellátást. Mindezek magyarázatot adnak, miért vállalta Nagy Imre a vörös gárda szolgálatot 1918 márciusában, áprilisában. Május 5-én a Berezovkától keletre szomszédos Verhnye-Udinszkban szovjetellenes felkelés tört ki, s a berezovkai őrséget is ide rendelték annak leverésére. Velük tartott Nagy Imre is.69 Szemjonov fehérkozák csapatai kora tavasz óta keletről fenye­gették a Bajkál-vidéket. Május 26-án a transzszibériai vasút nyugat-szibériai ál­lomásait elfoglalták a lassan kelet, a Csendes-óceán felé mozgó csehszlovák légió egységei. Nagy létszámú, komoly ütőképes hadsereg fordult a bolsevik forradalom ellen.7 0 A hazavezető egyetlen utat bizonytalan időre lezárta egy a bolsevik be­folyás alatt álló politikai katonai erőkkel és a magyar hadifoglyokkal szemben egyaránt ellenséges hadsereg. Két év után Nagy Imre ismét háború közepébe csöppent. Csak az ellátás, a zsold, a biztos kenyér, a külső kényszer vitték a verhnye­udinszki frontra? Képzett géppuskásként lett volna nélkülözhetetlen osztagában, amikor Szibéria, mint általában a hadviselő országok 1918-ban, tele volt kiképzett férfiakkal? Mindez elképzelhető, de aligha elégséges magyarázat arra, hogy Nagy Imre miért nem maradt Berezovkán, ahol egyébként azon az 1918-as tavaszon és nyáron valósággal idilli béke honolt, a folytatódó színielőadásokkal, hangver­senyekkel, strandfürdővel, stb.7 1 Megvárhatta volna itt is a hadihelyzet olyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom