Századok – 1996

Figyelő - Hermann Róbert: Kossuth-emlékév; Kossuth-kiadványok [1989–]1994 I/152

FIGYELŐ 157 szítette keménytábláját. A Szerző a 9. oldalon található üres részre betoldott egy újabb előszót, amelyben az azóta elhunyt kollégákra emlékezik, s felhívja a figyelmet „Volt egyszer egy tisztikar" című kötetére is. Deák saját bevallása szerint ma már sok mindent másképp írna meg, de ez nem jelenti eredeti gondolatai megtagadását. „Csak a könyv befejező paragrafusának olvasásakor rendült meg a hitem ítélőképességemben. 1982-ben (...) kifejeztem azt a reményemet, hogy a magyar szabadságharc százötvenedik évfordulójára, vagyis 1998-ra megszületik a Dunamedence kis népeinek békéje. Ma már nem lennék ilyen bizakodó." Az olvasó legfeljebb azon gondolkozik el, hogy érdemes-e 1994-ben változatlan formában kiadni egy olyan monográfiát, amelynek azóta már megjelent egy elég alaposan átdolgozott német kiadása? S vajon olyannyira semmi nem történt-e a magyar történettudományban az elmúlt egy évtizedben, hogy e változatlan kiadás igazolható? S érdemes-e kiadni utánnyomásban egy olyan munkát, amelynek első kiadása mindmáig kapható minden nagyobb fővárosi antikváriumban?21 Asztalos Miklósnak „Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés" című 1928-as kötetét magánkiadásban kaphatta kézhez a nagyérdemű. A választás szerencsésnek mondhatjuk, hiszen Asztalos munkája — ha szemléletén érződik is a kor, mely szülte őt — tényanyagát tekintve ma is megbízható, s a 19. századi erdélyi történet pozitivista szellemű feldolgozása.22 A cselekvő politikus Kossuth egyik legfontosabb alkotásáról, az úgynevezett Kossuth-bankókról, ezenkívül a szabadságharc és az emigráció pénzeiről és kitüntetéseiről ad áttekintést a pápai helytörténész H. Szabó Lajos. A kötetet egyaránt haszonnal forgathatják az 1848-49 története iránt érdeklődők, az érmek és régi pénzek gyűjtői.2

3 Tanulmánygyűjtemények Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadásában jelent a Kolozsvárott tartott Kossuth-konferencia anyaga. Csetri Elek Kossuth és Wesselényi kapcsolatáról, Orosz István Kossuth érdekegyesítési koncepciójáról írt rövid összefoglalót. A Századok hasábjain bővebb formában is megjelent Egyed Ákos tanulmánya Kossuth és a székelyek 1848-as kapcsolatáról. Nem igazán fedi a címet Pölöskei Ferenc írásának tartalma. (Kossuth és az államforma kérdése a szabadságharc idején.) Az olvasó a nagy ívű, az európai mintákat áttekintő bevezető után jobbára a kütahyai alkotmányterv vonatkozó részeivel ismerkedhet meg. Helytörténeti és néprajzi érdekességekkel szolgál Imreh István írása: „Az úrdolgás világ, Kossuth Lajos és negyvennyolc a bálványosváraljaiak emlékezetében." Kimondottan érdekes Mátyás király és Kossuth alakjának összemosódása a helyiek emlékezetében. Benkő Samu Kossuth történetfilozófiájának néhány sajátosságát ismertette.2

4 Külön „Kossuth-számot" jelentetett meg „A Ceglédi Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör Értesítője" A kiadvány közli Magyar Antalnak a Turini Százas Küldöttségről szóló tanulmánya 12. részét, Szabad György Monokon, 1994. szeptember 17-i ünnepi beszédét, Bródy Sándornak Kossuth utolsó napjairól szóló írását. Ezt követi Reznák Erzsébet írása Kossuth temetéséről, Kocsis Gyuláé Kossuth és a hazai társadalom kapcsolatáról. Máté Bertalan a Ceglédi Kossuth Múzeumban őrzött 435, Kossuth temetésére, a Mauzóleumban történt újratemetésre