Századok – 1996

Figyelő - Hermann Róbert: Kossuth-emlékév; Kossuth-kiadványok [1989–]1994 I/152

158 FIGYELŐ és a budapesti Kossuth szobor avatására készült koszorúszalag feliratát közli. Adattári jellegű közlemény Kocsis Gyuláé a torinói Kossuth-kiállítás forgatókönyvének szövegével. Kürti Béla a reformkor testnevelési és sport törekvéseiről, Csíkhelyi Lenke a Kossuth-emigráció bulgáriai hétköznapjairól írt. Végül Franca Guglielmina és Giuseppe Weisz két 1860-as Kossuth-levelet publikált.25 A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1994. március 28-i Kossuthemlékülésén elhangzott hat előadás bővebb formáját tartalmazza a következő kiadvány Bezdán Sándor Kossuth reformkori egyesületi kapcsolatairól, Marjanucz László Kossuth muniápializmusáról, Zakar Péter Kossuthnak az önálló tábori püspökség felállításával kapcsolatos álláspontjáról írt. Pelyach István az 1849. augusztus 11. - szeptember 12. közötti egy hónap eseményeit összegezte. Csorba László — vitatkozva Lukács Lajos munkáival — Kossuthnak az 1860-as évek első felében egy újabb szabadságharc feltételeiről alkotott nézeteit foglalja össze. Jelen sorok írója Kossuth és tábornokai kapcsolatáról adott összefoglalást.2

6 Népszerűsítő életrajz Ács Tibor hadtörténész és hadtudós rövid Kossuth-életrajzát a Magyar Honvédség Oktatási és Kulturális Anyagellátó központja adta ki. A Szerző munkája előszavában elismeri, hogy a kossuthi életpálya újabb, s rövid teijedelmű bemutatása „merész vállalkozás", s bevallja, hogy munkája a teljesség igénye nélkül készült. Vállalkozásáról elmondja, hogy felhasználta a Kossuth-irodalmat, de kiegészítette egy „új nézőponttal is, mivel hadügyi és honvédelmi vonatkozásban is vizsgáltam életútját. Ezt az indokolja, hogy eléggé ismeretlen ilyen jellegű munkássága, katonai felkészültsége és hadtudományi irodalmi tevékenysége". Végül idézi Friedrich Wilhelm Rüstow porosz hadtörténész véleményét, aki szerint „katonai tekintetben is felülmúlta Kossuth a magyar tábornokokat", és „kitűnő katonai áttekintéssel rendelkezett". Az olvasó pedig kíváncsian vár, s bizony, hiába. Ha eddig az volt a véleménye, hogy Kossuth katonai tekintetben nem múlta felül tábornokait, akkor ez az itt olvashatóktól aligha fog megváltozni. Kossuthnak ugyanis valamennyi haditerve illúziókra épült, akár 1848 decemberi pesti, akár 1849 áprilisi gödöllői, akár 1849 nyári pesti és szegedi haditerveire gondolunk. Az I. rész az életpálya 1802-1848 közötti szakaszát tekinti át öt fejezetben, a II. a forradalom és szabadságharc alatti ténykedését négy fejezetben, végül а П1. az emigráció időszakát szintén négy fejezetben. A reformkori részben a hadügyi és honvédelmi vonatkozások csak hajuknál előráncigálva szerepelnek. Pl. ,A gyermek Kossuth iskolai évei egybeestek a napóleoni háborúkkal, ez a tény és találkozásai a harcokban részt vett katonákkal, maradandó hatással voltaik rá. Ezekben az esztendőkben ismerkedett meg a hadtörténelem nevezetes eseményeivel és személyiségeivel". (7. o.) Az állítás alátámaszthatatlan. A reformországgyűlések kapcsán Kossuth honvédelmi nézeteinek alakulását az Országgyűlési Tudósításokban a követek szónoklataiból vett idézetekkel véli dokumentálni a szerző. Am akárhogy is tanulmányozzuk a reformkori részt, Kossuth és hadügy kapcsolatára egyetlen érdemi adalékot találunk. Azt, amikor 1837. május 5-én a 2. gyalogezred kirendelt szakasza letartóztatta őt az „Isten szeméhez" címzett vendéglőben. A kiadvány teijedelmének felét a II. fejezet alkotja, de Kossuth kitűnő katonai át-