Századok – 1996
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Vád; védelem; valóság. (Basch Ferenc a népbíróság előtt) VI/1393
BÄSCH FERENC A NÉPBÍRÓSÁG ELŐTT 1411 rülmények száma és nyomatéka, valamint a halálraítélt egyénisége a kegyelmi tény elnyerésére méltóvá teszik. Életfogytiglani kényszermunkára javasolja". Ezzel szemben Kádár Iván (MKP) és Dr. Nagy Istvánné (OSzT) halálbüntetést javasolt: „halálraítéltet nem ajánlja kegyelemre, mert halálraítéltnek a Volksbundban betöltött szerepe, a német birodalom kiszolgálása, a magyarországi németség német mintára való megszervezése mind olyan tények, amelyek a kegyelmi tény elnyerésére méltatlanná teszik". Mindezek alapján a következő határozat született: „A népbíróság a halálraítéltet szótöbbséggel kegyelemre ajánlja, mert a halálraítélt egyénisége, a Volksbundban kétségtelenül beigazolt mérsékelt magatartása, valamint az enyhítő körülmények száma és nyomatékánál fogva halálra ítéltet a kegyelmi tény elnyerésére méltónak tartja."128 Bár Bäsch halálos ítélete még nem volt jogerős, s a lapok is beszámoltak arról, hogy fellebbezés folytán másodfokon is tárgyalni fogják az ügyet, a közvélekedés mégis az volt, hogy Bäsch sorsa máris megpecsételtetett.129 Annyi bizonyos, hogy Dr. Ries igazságügyminiszter — véletlenül épp január 18-án Bäsch halálra ítélésének napján — újra Key altábornagyhoz fordult, (ezúttal is hiába), azzal a kéréssel, hogy a jogerőre emelkedő halálos ítéletek azonnal végrehajthatók legyenek, ne kelljen a nürnbergi nemzetközi törvényszék hozzájárulására várni: „ezt egyrészt az ügyek gyors lebonyolítása kívánja, másrészt — figyelemmel a háborús bűnösök tekintetében uralkodó közhangulatra, — erre mindenképpen szükség volna."130 Bárdossy január 10-i kivégzése után csak február 28-án kerülhetett sor Imrédy kivégzésére, az Endre-Baky-Jaross perben is már január 7-én megszületett a halálos ítélet, de a kivégzés nürnbergi engedélyeztetése késett. Dr. Ries különösen fontosnak tartotta a tárgyalás mielőbbi kitűzését Szálasi és társai, valamint Sztójay és kormányának tagjai perében; mindezekben a halálos ítéletek egész sora várható. A népbíráskodás felgyorsítására utasította Dr. Major Ákost, akivel február 19-én azt is közölte, hogy „a közeljövőben mintegy 200 háborús főbünösre vonatkozó vádiratot fog a Budapesti Népügyészség a Budapesti Népbírósághoz átadni, s hogy ezekben az ügyekben szintén soron kívül kell eljárni."131 Ugyanezen a napon rendelte el az igazságügyminiszter azon ismertebb volksbundisták felkutatását, és ellenük bűnvádi eljárás megindítását, akik hstáját a miniszterelnökségen — mint már említettük — már 1945 nyarán összeállították.132 Bäsch kirendelt védője, Dr. Wenczel, január 21-én nyújtotta be 7 oldalas fellebbezését a védence ügyében hozott halálos ítélet ellen.133 Kifogásolta, hogy a népbíróság nem találta hitelt érdemlőnek Bäsch védekezését, és lényegében hűtlenségnek minősítette magatartását olyan súlyos időkben, mikor ő valójában „kis pont volt" csupán, és vívódott nehéz helyzetében. Öt tette bűnbakká mindenért, amiért a letűnt rendszer felelős. Sorra vette Dr. Wenczel a tanúvallomások azon mozzanatait, amelyeket Bäsch mentségére felhozhatóknak vélt. A Marxot, Engelset, történelmi materializmust is emlegető fellebbezés a következő sorokkal zárul: „Kérem a tekintetes Népbíróságot, méltóztassék fellebbezésemet ezen indokok kapcsán a Népbíróságok Országos Tanácsához felterjeszteni, hol is kérem, méltóztassék szóbeli tárgyalást kitűzni, arra engem is, védencemet is megidézni, őt a vád és következményei terhe alól felmenteni, legrosszabb esetben a túl szigorúnakjelentkező ítéletet enyhíteni és őt szabadságvesztés büntetéssel sújtani."
