Századok – 1996

Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Vád; védelem; valóság. (Basch Ferenc a népbíróság előtt) VI/1393

BÄSCH FERENC A NÉPBÍRÓSÁG ELŐTT 1401 vádiraton. Arról nem szólt a közlemény, hogy ki lesz a főtárgyaláson a vád hiva­talos képviselője, de politikai ügyészként — (ennek feladata a vádlott helyének megjelölése a vele együtt elítélendő egész politikai rendszerben) — Dr. Gulácsy György ügyvédet nevezte meg.8 4 A november 24-én megjelent 3. szám azután arról tudósított, hogy a főtárgyaláson Dr. Aczél Endre népügyész lesz a hivatalos vádló, a politikai ügyész szerepét pedig Dr. Gyöngyösi István ügyvéd fogja ellát­ni.8 5 Ez utóbbi változásnak az lehet a magyarázata, hogy Gulácsy — a november 4-i országgyűlési választásokon győztes Független Kisgazdapárt országos intéző­bizottságának tagja, nemzetgyűlési képviselő — a Tildy-kormány megalakulásá­tól, november 15-től a Belügyminisztérium politikai államtitkára lett.8 6 A Bäsch ellen Dr. Kátai népügyész által elkészített és a Budapesti Népbíró­ságnak megküldött vádirat kelte: 1945. december 5-e; a vezető népügyész egyik helyettese, a pártonkívüli Dr. Resofszky Sándor ellenjegyezte.87 Dr. Kátai javasolta „terhelt előzetes letartóztatásának további fenntartását a főtárgyaláson hozandó érdemleges határozatig". Ezt a Budapesti Népbíróság december 13-tól el is ren­delte. Ezen a napon kerültek át a Basch-ügy aktái a Népügyészségről a Népbí­rósághoz. Intézkedés történt — már korábban — arra vonatkozólag is, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamarának — (Szalay u. 7.; elnöke Dr. Ladányi Ármin) — erre hivatott bizottsága jelöljön ki védőügyvédet Bäsch számára is. Ez Dr. Wenczel Árpád lett — (1930 óta kormányfőtanácsos) — akadályoztatása esetén Dr. Al­vinczy Imre ügyvéd.88 A népbíráskodásra vonatkozó rendelkezések szerint a vé­delmet csak kirendelt védő láthatta el. A vádirathoz Dr. Kátai jegyzéket csatolt azokról, akik megidézendők a főtárgyalásra. A nyomozati szakaszban kihallgatott tanúk közül Krump és Keck megidézésétől eltekintett, szükségesnek tartotta vi­szont Veesenmayer és Winkelmann tanúvallomásának meghallgatását. Ez igen fontosnak ígérkezett arra vonatkozóan, milyen volt Bäsch szerepe az ország német megszállása után, amikor Veesenmayer volt itt a német birodalom teljhatalmú megbízottja, Winkelmann SS-tábornok pedig Magyarország rendőri erőinek leg­főbb vezetője. A Budapesti Népbíróság 1946. január 2-án tűzte ki Bäsch bűnperében a főtárgyalás megkezdésének időpontját: január 15-én délelőtt 9 órakor veszi kez­detét a budapesti büntetőtörvényszék Markó utca 27. sz. alatti épületének II. emeletén, a 27. számú tárgyalóteremben.89 A vádiratot január 5-én adták át a „kebelbeli fogházból" elővezetett Baschnak a Népbíróságon, amelynek helyiségei ugyanezen épület III. emeletén voltak, ugyanott, ahol a Népügyészség helyiségei is. Bäsch január 9-én jegyzőkönyvbe mondta a vád képviseletével megbízott Dr. Aczél népügyész előtt a vádiratra tett észrevételeit,90 majd egy ceruzával írt kel­tezetlen beadványában is ezt tette, most már a Népbíróságnak címezve,9 1 meg­nevezve egyúttal azokat, akik a tárgyaláson tanúsíthatnák a vádirat állításait cáfolni kívánó észrevételeinek helytálló voltát. Megidéztetni kérte Bárdossyn kívül Kállay Miklós és Sztójay Döme volt miniszterelnököket is, valamint Antal' István, Hóman Bálint, és Jaross Andor volt minisztereket, Pataky Tibor minisz­terelnökségi és Mester Miklós vallás- és közoktatásügyi volt államtitkárokon kívül Ottlik Lászlót és Balla Pált, a miniszterelnökség nemzetiségi ügyosztályának egy­kori főtisztviselőit is — (akiket egyébként, mint említettük, Major Róbert is meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom