Századok – 1996
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Vád; védelem; valóság. (Basch Ferenc a népbíróság előtt) VI/1393
Tilkovszky Lóránt VÁD, VÉDELEM, VALÓSÁG. BÄSCH FERENC A NÉPBÍRÓSÁG ELŐTT /. A magyar népbíráskodás és a Basch-per Mióta a második világháborúban a hitleri blokk ellen küzdő nagyhatalmak 1943. november 1-i moszkvai deklarációja kinyilvánította, hogy a háborús bűnösök — tetteik elkövetésének színhelyén — mindenütt törvényszék elé fognak kerülni, a Hitler által leigázott országok haladó erői, sőt a vele szövetségben lévő országok kormányainak velük mindinkább szembeforduló, a háborúból való kiválást szorgalmazó ellenzéke is egyre határozottabban kezdett foglalkozni ezek háború utáni felelősségre vonása eltökélt szándékával. így volt ez Magyarországon is. Azonban még egy évbe telt, míg sor kerülhetett a törvényes számonkérésre való felkészülés konkrét teendőire, hiszen 1944 márciusában német „baráti megszállás" alá vett ország Sztójay-féle bábkormánya, majd Horthy kormányzó kudarcba fulladt októberi fegyverszüneti kísérlete után a hatalmat átvevő Szálasi „nemzetvezető" a végsőkig kitartott Hitler oldalán. Az ország nyugati felében 1945 első negyedében még Szálasi volt az úr, keleti felében azonban, amelynek súlyos harcokban való megtisztítását és birtokba vételét már ősz óta folytatták a szovjet csapatok, a felszabadult helységekben megalakuló nemzeti bizottságok mindenütt sürgették a háborús és népellenes bűnökkel vádolhatók törvényes felelősségre vonását néptörvényszékek, népbíróságok előtt. Az 1944 decemberében Debrecenben összeült ideiglenes magyar nemzetgyűlés és a Dálnoki Miklós Béla vezérezredes elnökletével ugyanott létrejött ideiglenes magyar kormány teljesen tisztában volt a kérdés jelentőségével, és azonnal megtette előkészületeit a népbíráskodás bevezetésére. Az 1945. január 20-án Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezmény azután kötelezte is a magyar kormányt a közreműködésre a nemzetközileg elhatározott eljárásban a háborús bűnösök letartóztatására, a felettük való ítélkezés, illetve adott esetben szükséges kiszolgáltatásuk tekintetében.1 A kormányt befolyásolta továbbá az a körülmény is, hogy ekkor már más országokban széleskörű és igen szigorú népbíráskodás folyt: Magyarország érdeke azt kívánja, hogy semmi kétséget ne hagyjon új rendszere antifasizmusának elszántsága felől.2 A debreceni kormány már 1945. január 25-én kiadta a népbíráskodásról szóló rendeletét,3 amely alapján meg is indult az eljárás kézre került háborús és népellenes bűnökkel vádolhatók ellen. Ezek nagy többsége azonban a még Szálasi uralma alatti országrészre húzódott, majd továbbmenekült nyugatra4 . A népbíróság szervezeti kiépülése azóta vált igazán lehetővé, hogy 1945 áprilisától a kor-
