Századok – 1996
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Vád; védelem; valóság. (Basch Ferenc a népbíróság előtt) VI/1393
1394 TILKOVSZKY LÓRÁNT mány hatóköre már az ország egész területére kiterjedt, s székhelyét 12-én Debrecenből Budapestre tette át. A népbíráskodásról szóló rendelet bizonyos módosítására 1945. április 27-én már Budapesten került sor.5 Az ország mind a 24 büntetőtörvényszéke mellett egy-egy népügyészség és népbíróság létesült, kifejezetten a háborús és népellenes bűncselekmények számonkérésére. A népügyészségek munkáját a Népfőügyészség volt hivatva országosan irányítani és ellenőrizni, a népbíróságokét viszont a Népbíróságok Országos Tanácsa - mindkettő Budapest székhellyel. Ez utóbbi egyben fellebbezési fórumul szolgált a népbírósági perekben. A főbb háborús és népellenes bűnösök ügyeiben való eljárásra egyedül a Budapesti Népbíróság lett illetékes.6 Elnöke Dr. Major Ákos — korábban hadbíró százados — lett, aki kapcsolatot talált a Magyar Kommunista Párt vezetőségéhez és felajánlotta szolgálatait.7 Pártonkívüliségét formálisan ugyan fenntartva, messzemenően a párt utasításai szerint járt el.8 Ám a Budapesti Népbíróság is csak politikailag súlytalan vagy kisebb súlyú ügyekkel foglalkozhatott mindaddig, míg 1945 őszén meg nem indult a főbb bűnösök kiadatása az Ausztriát és Németországot megszállt hatalmak részéről. Az első kimutatás arról, hogy kiket tekint a magyar kormány háborús bűnösöknek, 1945. február 16-án kelt Debrecenben; Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök aláírásával juttatták el a Magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz (SzEB), amely a fegyverszüneti egyezmény pontjainak — így a háborús bűnösökkel kapcsolatos 14. pontnak is — végrehajtását ellenőrizni volt hivatott.9 A kimutatásban szereplő 108 név 5 csoportba volt sorolva. Az első csoportban 13 nevet találunk, élükön Bárdossy Lászlóval, olyanokét, akik az országnak a második világháborúba való belesodrásáért felelősek. Az ugyancsak 13 fős második csoportba olyanok kerültek, akik — mint Imrédy Béla, Hóman Bálint, Sztójay Döme is — a háborúnak fokozottabb mértékben való folytatását mozdították elő. A harmadik csoportba 45 főt soroltak, akik „részt vettek a Szálasi-féle hazaárulásban". Ezek között találjuk Bäsch Ferenc nevét. A negyedik csoportban 31 név található, — köztük Matolcsy Mátyás, Mester Miklós, s a volksbundista Mühl Henrik —, akik, úgymond, szellemi tevékenységükkel segítették a nyilas, fasiszta mozgalmat. Az ötödik csoportban feltüntetett 6 személy — így elsősorban Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagy, Grassy József vezérezredes, Zöldi Márton csendőrőrnagy — azért háborús bűnös, mert „a volt megszállott terület lakosságával a rábízott hatalommal visszaélve kegyetlenkedett, vagy felbujtója, tettes részese volt emberek törvénytelen kivégzésének, vagy megkínoztatásának". 10 Ezt az első kimutatást a debreceni kormány további három listája követte, kiszélesítve a háborús bűnösöknek tartottak körét. Egy 1945 március eleji lista 170 nevet tartalmazott (közülük volksbundisták: Szegedi Erik, Hamm Ferenc, Schönborn József, Spreitzer József, Trischler József); egy március 29-én kelt 72 fős listán főleg katonák szerepeltek, (de polgári személyek is, köztük Matolcsy Tamás, Féja Géza, a volksbundista Brandt Jakab, Keintzel Ede); a május 4-én kelt listán pedig 39 csendőr neve volt található, akik részt vettek az 1942. januári újvidéki vérengzésben.11 A magyar kormányt nyugtalansággal töltötte el, hogy a szélsőjobboldali Meskó Zoltán 1945 májusában megrendezett, nem túl jelentékeny perén kívül
