Századok – 1996
Tanulmányok - Novák Attila: Cionisták; baloldaliak; államrezon. (Cionizmus és államhatalom a 30-as évek Magyarországán) VI/1341
CIONIZMUS ÉS ÁLLAMHATALOM A 30-AS ÉVEK MAGYARORSZÁGÁN 1371 A problémát azonban a chalucok megoldották: „És ezt az akkori magyar törvénykönyvnek köszönhettük. Találtunk benne egy paragrafust, mely szerint az úgynevezett summás-gazdáknak joguk van évadi mezőgazdasági munkások nevében szerződést aláírni, átvenni egyben a fizetést és az ellátásra szóló produktumokat (a „kommenciót"), képviselni a törvény előtt és ellátni munkásait. így született meg a szerződés, melyet egyrészről Grünfeld Sándor földbirtokos, másrészről Kaszás Mihály, mármint e sorok írója, summás-gazda írt alá. Kilenc férfimunkásra és két főzőasszonyra szólt a szerződés, a „Hanoár Hacioni" tizenegy chalucára. A hivatalos papirosra rákerült a budapesti földművelésügyi minisztérium és a bodajki csendőrőrs bélyegzője... így utaztunk le Bodajkra". Chermes beszámolója szerint Grünfeld földbirtokos, a csendőrségtől való félelmében habozott őket oda venni, de aztán megenyhült. Már az első napokban meglátogatta őket a bodajki csendőrőrmester, majd a hónap végén Székesfehérvárról jött le egy detektív s berendelték őket a rendőrségre. „Összeültek és kitalálták, hogy az ispán szétszólja a társaságot a háromezer holdas birtok minden sarkába, Chermes pedig azt mondja, hogy a munkások messze dolgoznak." A detektív bizonytalankodását a tizenegy lepecsételt mezőgazdasági cselédkönyv és Chermesnek a francia követségről származó levele nyugtatta meg. A levél szerint Madagaszkárban is csak „mezőgazdák" telepedhetnek le.227 1938 fordulata az első zsidótörvény elfogadásában és az első bécsi döntés hatásaiban rejlik. A zsidótörvény még a hitközséget is arra késztette, hogy komoly erőkkel vegyen részt az átképzésben. A területi visszacsatolások pedig egy jóval erősebb, a demokratikus Csehszlovákia viszonyai között működő cionista mozgalmat juttattak a MCSz fennhatósága alá. A német-típusú megoldással, azaz a gazdasági megállapodással is kísérleteztek a cionista vezetők.22 8 Az első zsidótörvény után a Jewish Agency és a Magyar Nemzeti Bank közösen transzfermegállapodást készítettek elő.229 Augusztus 21-én J. Grünbaum aláírásával memorandumot adott át a Jewish Agency a Nemzeti Bankhoz, hogy döntsön a transzferegyezményről. Az Agency megbízásából W Feilchenfeld gyakran tárgyalt a Nemzeti Bankkal, hogy létrejöhessen a szerződés, amely végül is nem jött létre. 1939-ben mind a Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, mind a MISZETTE megkapta a gyűjtési engedélyt.23 0 A cionista szövetség még korábban elérte, hogy a sékelt, mint pártoló tagdíjat felvehesse alapszabályába s ezzel a sékelgyűjtést legalizálta.231 Összegzés Összességében elmondhatjuk, hogy a 30-as évek magyar cionizmusa és az államhatalom közötti konfliktus fő forrása a cionista,- és a hazai illegális baloldal feltételezett kapcsolata volt, s még a nem baloldali cionista mozgalmak zaklatása is csak ebben a keretben értelmezhető. Az az eddigi adatokból is nyilvánvaló, hogy elsősorban személyi kötődésekről beszélhetünk. Ezek a kötődések sokszor egy család életét is meghatározták s az
